Zsírért kiált a test

2010.12.15. - Írta: Szlávics Noémi

Zsírért kiált a test

A téli étrendben hagyományosan túlsúlyba kerülnek a zsírosabb, laktatóbb ételek. A nagy nyári melegben töltött káposzta típusú étkek szinte elképzelhetetlenek az asztalon, – ilyenkor a könnyű, friss ennivalókat preferáljuk elsősorban -, míg például a karácsonyi menüsor szinte elképzelhetetlen valamilyen zsíros, laktató fogás nélkül. A zsíros ételek fogyasztásának a téli hidegben nem csupán tradicionális okai vannak, illetve maguknak a tradícióknak van igencsak egyszerű és ésszerű magyarázata: a hideg.

Hidegben nem „csak úgy” kívánjuk a laktatóbb, zsiradékban gazdagabb élelmiszereket: testünk a hideget stresszként éli meg, melynek hatására a zsírsejtek egyszerűen apadásnak indulnak. A túlélés érdekében a szervezet kompenzálni igyekszik – ezt e jelenséget jól megfigyelhetjük az állatvilágban is. Ha a hideg téli estén elfogyasztott fittnessz saláta után hirtelen őrült kutatásba kezdünk az után a zsírban eltett máj után, amit múlt hétvégén csak puszta udvariasságból nem adtunk vissza a nagymamának, biztosak lehetünk abban: testünk zsírért kiált.
A test a lehető legésszerűbben reagál a környezeti hatásokra – és ezzel nincs is semmi baj, sőt. Azonban az ülő munka, a mozgásszegény életmód hatására testünk túlraktároz, nem beszélve a karácsonyi ünnepkörrel járó szinte kötelező és permanens túlevéseket. A téli szezonban a zsírpárnák szinte felúsznak testünkre, és az esztétikai eredmény csak a kisebbik baj: a túlsúly ugyanis hozzájárul számos más, szövődményes betegség kialakulásához.
Hosszú távon az egészséges életmóddal – melynek alapja tulajdonképpen a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás – elejét vehetjük az időskorban sajnos szinte menetrendszerűen jelentkező szív-és érrendszeri problémáknak. Rövidtávon is számos előnyös változást generálhatunk életünkben: eredménye lehet a nyugodt pihenés és a jó közérzet csakúgy, mint az ideális testsúly.

Fontos, hogy a cél érdekében olyan életmódbeli megkötéseket tűzzünk célul magunk elé, melyeket azután meg is tudunk tartani – az ismétlődő kudarc hatására ugyanis szinte borítékolhatóan felhagyunk a próbálkozással. Kis lépésekben haladjuk előre, esetleg fokozatosan emelve a magunkkal szemben támasztott elvárás szintjét. Ne tagadjunk meg magunktól sem ételt, sem pihenést – a hangsúly a mértéken van.

Ha rósejbnire, bundáskenyérre vagy valami hasonlóan kalóriadús ételre vágyunk, együnk nyugodt szívvel – azonban lehetőleg csupán fele annyit fogyasszunk, mint amennyit elsőre szeretnénk. Az elmaradhatatlan zöldségtálból azonban bátran szedhetünk, amennyi jólesik. A jóllakottság érzete csak az étkezés után mintegy negyed órával jelentkezik, épp ezért ha éhesnek érezzük magunkat, desszert gyanánt fogyasszunk gyümölcsöt – sült almát például. A nap folyamán és étkezés előtt is igyunk bőségesen folyadékot, többek közt azért is, mert eltelít – azonban soha ne cukrozott, szénsavas üdítőt fogyasszunk, hanem ásványvizet vagy teát. A napot pedig soha ne a vacsora zárja, hanem kiadós sétával, mely fokozza a zsírégetést, segíti az elalvást és az éjszakai pihenést is.

 

 


Szakértőink

dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész



Bezár