Tisztelt Doktornő! Nővérem bulimiás, és semmilyen körülmények között nem szeretné, ha szüleink tudnának róla, nem akar meggyógyulni, de a kedvünkért pszichológushoz jár. Én és a párja nagyon aggódunk érte, és nem tudjuk, hogy mi a megfelelő eljárás, elmondjuk-e a szüleinek az ő akarata ellenére, vagy tudta nélkül, és hogyan lehetünk a legnagyobb segítségére? Válaszát előre is köszönöm. Mária

Sok családban dívik a kicsik édességgel való motiválása: ha szépen elteszed a játékaidat, veszek neked nyalókat a boltban; ha ötöst hozol, kapsz egy tábla csokit – néhányunknak, bizony, ismerősen hangzanak az ilyen és ehhez hasonló, azonban cseppet sem szerencsés mondatok.