Erre a megállapításra jutottak norvég kutatók, akik hét éven át 50 ezer résztvevőn figyelték meg a humor élettani következményeit. A humor nem feltétlenül nevetést jelent, hanem sokkal inkább gondolkodásmódot. A kutatók „baráti humornak” vagy „iróniának, öniróniának” nevezik azt a képességet, ami által tudományosan kimutatható módon 20 százalékkal javítható az érintett egészsége és növelhető élettartama. A humortalan, savanyú emberek életkilátásai rosszabbak. Egy bizonyos kor után – a szakértők a 75. évet jelölték meg – a humor is csak némileg képes befolyásolni az emberek életét, és nagyobb szerepet játszanak a genetikai tényezők és a biológiai öregedés.