Vizuális hallucinációkat is okozhat, a beteg általában olyan tárgyakat, embereket, állatokat vél látni, amik valójában nincsenek ott. Ez szokatlan viselkedéshez vezethet, például elhunyt szeretteihez beszél a beteg.

A Lewy-testes demencia másik jele a figyelem és az éberség lankadása, álmosság, időnként semmibe révedés. A Parkinson kórhoz hasonlóan merev izmokhoz, lassabb mozgáshoz és rángáshoz is vezethet.

A Lewy-testes demencia során a felhalmozódott protein csomók, ún. Lewy-testek alakulnak ki az agy gondolkodással, memóriával és motorikus mozgással kapcsolatos részeiben.

Tünetek

A Lewy-testes demencia tünetei a következő tüneteket foglalhatják magukban:

- Vizuális hallucinációk. Színeket, körvonalakat, állatokat, vagy embereket észlelhetsz, amik valójában nincsenek ott. A hallucinációk lehetnek a Lewy-testes demencia első jelei. Néhányan hangokat, szagokat, vagy tapintást is odaképzelnek.

- Mozgászavarok. A Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket élhetsz át, például lassuló mozgást, merev izmokat, rángásokat, csoszogó járást.

- Ingadozó testfunkciók. Az idegrendszer vérnyomást, pulzust, izzadást, és emésztést irányító része gyakran szenved károsodást a Lewy-testes demencia során. Ez szédüléssel, esésekkel, gyomorproblémákkal járhat.

- Kognitív problémák. Az Alzheimer-kórhoz hasonló gondolkodásbeli zavarok léphetnek fel, mint amilyen a zavarodottság, csökkenő figyelemküszöb, és végül memóriahiány.

- Alvászavar. Olyan alvászavarral találkozhatsz, mely során az alvás gyors szemmozgással járó (REM) szakaszában fizikailag is megpróbálod kiélni az álmaidat miközben alszol.

- Figyelemhiány. Gyakran kaphatod magad azon, hogy a semmibe bámulsz, nappal is álmos vagy, illetve érthetetlenül beszélsz.

- Depresszió is felléphet a betegség során.

A Lewy-testes demencia okai nem ismertek, de az Alzheimer- vagy Parkinson-kórral függhetnek össze.

- A Lewy-testek egy, a Parkinson-kórhoz köthető proteinnal hozhatók összefüggésbe.

- A Lewy-testek gyakran fordulnak elő Parkinson-kóros, Alzheimer-kóros, vagy más demenciákban szenvedők agyában. 

- A Lewy-testes demenciában szenvedő emberek agyában az Alzheimer kórra jellemző kötegek és plakkok vannak.

Kik a legveszélyeztetebbek?

Bár a Lewy-testes demencia oka nem ismert, nagyobb eséllyel alakul ki a következő csoportoknál:

- 60 év felettiek

- Férfiak

- Családjukban előfordult már a Lewy-testes demencia

Szövődmények

A Lewy-testes demencia progresszív lefolyású betegség. A tünetek idővel rosszabbodnak, ami okozhat:

- Súlyos demenciát

- Akár bele is lehet halni átlagosan 8 évvel a betegség kezdete után

Felkészülés a vizsgálatra

Először valószínűleg a háziorvos észleli majd a tüneteidet, aki demenciában szenvedő betegekkel foglalkozó szakorvoshoz küldhet majd - általában agyi- illetve idegrendszeri betegségekkel foglalkozó (neurológus) orvoshoz, vagy pszichiáterhez.

Mivel a vizsgálat hamar lezárulhat, és gyakran nincs miről beszélgetni, jó, ha kellően felkészülve érkezel a vizsgálatra. Ebben próbálunk segíteni az alábbiakban.

Amit tehetsz

Jó előre írd össze a fontos információkat:

-Írj részletes listát az összes tünetedről.

-Írj össze minden gyógyszert és étrendkiegészítőt amiket szedsz.

-Lehetőleg kísérjen el egy családtag vagy közeli barát. Lehetséges, hogy olyan tünetekről is be tud számolni az orvosnak, amit te magad nem vennél észre.

Mire számíts az orvosnál

Az orvos valószínűleg a következőkről kérdez majd téged és kísérődet:

-Történtek-e változások a memóriádban, személyiségedben, viselkedésedben?

- Voltak-e vizuális hallucinációid?

- Milyen gyógyszereket szedsz?

- Előfordult-e már nálad korábban stroke, depresszió, alkoholmérgezés, fejsérülés vagy egyéb idegi eredetű bántalom?

Diagnózis

Akkor állapíthatják meg nálad a Lewy-testes demenciát, ha egyre romló gondolkodási készség mellett az alábbi tünetekből legalább kettőt észlelsz magadon:

- Figyelem csökkenése és felfogási (kognitív) készség romlása

- Ismétlődő vizuális hallucinációk

- Parkinson-kór tünetei

Ezen kívül a következők támaszthatják alá a Lewy-testes demencia meglétét:

- Kapálózás alvás közben, az álmok kiélése a valóságban

- Ingadozó vérnyomás, szívritmuszavar, izzadás

Nincs egyértelmű módja a Lewy-testes demencia megállapításának, csak az orvos tudja megmodani kizárásos alapon, ha Lewy-testes demenciáról, és nem egyéb, hasonló tüneteket produkáló betegségről van szó. Az alábbi vizsgálatokat végezheti az orvos:

Neurológiai és fizikai vizsgálat

A fizikai vizsgálat részeként az orvos azt is megpróbálja kideríteni, utal-e bármilyen tünet agyi- vagy fizikai funkciót érintő betegségre (Parkinson-kór, stroke, daganat, stb). A neurológiai vizsgálat a következőkre terjed ki:

- Reflexek

- Szemmozgás

- Egyensúlyérzék

- Taktilis érzékelés

Szellemi képességek felmérése

Ennek a memóriát és gondolkodást vizsgáló tesztnek a rövidített változata mindössze 10 percet vesz igénybe, de ez általában kevés ahhoz, hogy meg lehessen különböztetni a Lewy-testes demenciát az Alzheimer-kórtól. A hosszabb Neuropszichológiai tesztek több órát vehetnek igénybe, de ezek már segítenek azonosítani a konkrét betegséget.

A teszt eredményei összehasonlításra kerülnek hasonló korú és végzettségű emberek eredményeivel, így különválasztható a szellemi képességek korral járó, természetes lassulása a betegség tüneteitől, segít felismerni a konkrét felfogásbeli problémákat.

Vérvizsgálat

Néhány egyszerű vérvizsgálattal ki lehet zárni az agyműködést fizikailag gátoló problémákat (például a B-vitamin hiányt).

Elektroenkefalográfiás vizsgálat (EEG)

Ha a zavarodottságod csak időszakos jellegű, az EEG segít megállapítani, hogy valamilyen agyi eredetű roham, vagy egy ritkább, Creutzfeldt-Jakob nevű degeneratív jellegű betegség van-e a háttérben. A vizsgálat fájdalommentes, fejbőrre kötött zsinórokon keresztül történik.

Képalkotó vizsgálatok

Az orvos MRI, PET vagy CT vizsgálatot rendelhet el, hogy megvizsgálhassa, vannak-e Alzheimer kórra, stroke-ra vagy agyvérzésre utaló jelek, illetve, hogy ki lehessen zárni egy esetleges daganat lehetőségét.

Az is lehet, hogy alvásvizsgálatnak vetnek majd alá,  a REM-funkció, a szívritmus, vagy a vérnyomás esetleges zavarainak megállapítása érdekében.

Kezelése

A kezelés nehézségekbe ütközhet, nincs gyógymód a Lewy-testes demenciára. Az egyes tüneteket szokták kezelni.

Gyógyszerek

- Kolineszteráz gátlók. Az Alzheimer-kór betegség gyógyszerei, mint a rivastigmine (Exelon) a memória átvitel kémiai folyamataiért felelős anyagok mennyiségét növelik meg. Ez javíthatja a felfogó készséget  és segíthet megszüntetni a hallucinációkat. Mellékhatásként gyomorbántalmak, nyáladzás léphetnek fel, valamint vízhajtó hatású.

- A Parkinson-kórra való gyógyszerek. Ezek az orvosságok - például a carbidopalevodopa (Sinemet) sgíthetnek a Lewy-testes demenciában szenvedő betegek Parkinson-jellegű tüneteinek enyhítésében, mint a merev izomzat és a lassú mozgás. Hátrányuk, hogy növelhetik a hallucinációk és a mentális zavarodottság arányát.

- Antipszichotikus gyógyszerek. Ezen gyógyszerek, például a quetiapine (Seroquel),oz olanzapine (Zyprexa) stb., segíthetnek a képzelgés és a hellucinációk visszaszorításában. Ezek viszont Parkinson-kóros tüneteket okozhatnak mellékhatásként.

- Tüneti kezelésre szolgáló gyógyszerek. Az orvos felírhat bármely olyan gyógyszert, ami segít kezelni a Lewy-testes demencia tüneteit, például az alvás- vagy mozgási zavarokat.

Terápia

Mivel az antipszichotikus gyógyszerek káros mellékhatásokkal járhatnak, hasznosak lehetnek a gyógyszermentes módszerek mint:

- Egyszerűen elfogadni a viselkedést. Magát a beteget gyakran nem zavarják a hallucinációk, a gyógyszeres kezelés hatására viszont ez megváltozhat.

- Környezetváltozás. A környezet átláthatóbbá tétele, a zavaró zajok kiszűrése könnyebbé teszi a koncentrálást a beteg számára. A környezetében lévő tárgyak hamis érzékelésének esélyét is csökkenti.

- A beteg magatartására adott reakciók megváltoztatása. A gondviselő(k) válasza egy adott viselkedésre ronthat a problémán. Jobb, ha nem javítunk ki egy demenciában szenvedő beteget, és nem teszünk fel keresztkérdéseket. Ezzel már megoldódhat sok helyzet.

- A napi rutin változása. A feladatokat egyszerűbb lépésekre bontva, és a kudarcok helyett a sikerekre figyelve csökkenthető a demenciában szenvedők zavarodottsága. Szintén segít, ha minden nap megszokott rutin szerint zajlik.

- Kerüljük a rendszertelen alvást. A beteg nappal lehetőleg ne fogyasszon sok koffeint, nappal ne aludjon, lehetőség szerint mozogjon, hogy éjszaka nyugodtan tudjon aludni.

Alternatív gyógymódok

A demenciában szenvedők tünetei gyakran roszabbodnak amikor frusztráltak, vagy idegesek. A következő technikák segítenek relaxálni:

- Zenés terápia, amely során a beteg nyugtató zenét hallgat

- Állatterápia, amely során a beteg hangulatát javíthatja egy háziállat, például kutya társasága

- Aromaterápia, ami különféle növényi olajok illatát jelenti

- Masszázs terápia

Szembenézés a betegséggel, segítségnyújtás

A Lewy-testes demenciában szenvedő embrek gyakran vegyes érzéseket élnek át, zavarodottak, frusztráltak, félnek, dühösek, bizonytalanok, levertek lehetnek.

Segíthetsz nekik azzal, hogy figyelmesen végighallgatod, és biztosítod őket arról, hogy a betegségük ellenére is élhetnek teljes életet, támogatásodról biztosítod őket, és segítesz megőrizni az önbecsülésüket.

Ha Lewy-testes demenciában szenvedő betegről gondoskodsz, figyelj rá, hogy ne essen el, veszítse el az eszméletét, és ne szedjen olyan gyógyszert, ami káros mellékhatásokkal jár számára.

Figyelj oda magadra is

A Lewy-testes demenciában szenvedő betegkről való gondoskodás néha nagyon fárasztó lehet. Idővel lehet, hogy dühössé, frusztrálttá válsz, esetleg bűntudatot érzel majd. Hogy elkerüld a kiégést, tedd meg az alábbi óvintézkedéseket:

- Kérd barátaid, családtagjaid segítségét, ha szükséged van rá, vagy fogadj fel ápolót.

- Őrizd meg az egészségedet. Mozogj rendszeresen és figyelj oda az egészséges étkezésre.

- Nézz utána aminek csak tudsz a betegséggel kapcsolatban. Érdeklődj orvosoknál, szociális munkásoknál, akiknek volt már dolguk Lewy-testes demenciában szenvedő beteggel. Esetleg lépj kapcsolatba más segítőkkel.