Típusos esetben az állapot veleszületett, gyerekkorban a tünetek 1,5 éves kor után felismerhetőek. Vannak azonban ritka esetek mikor csak viselkedésbeli problémának vélik a tüneteket és csak később, felnőttkorban szembesülnek az érintettek ezzel a diagnózissal. A következőkben elolvashatunk egy történetet, hogy milyen is, ha valaki felnőttként szembesül különbsége eredetével.

„Először a középiskolában ismertem fel azt, hogy más vagyok, mint a többiek. Ez alapvetően nehéz időszak lehet egy fiatal számára, ha nem tud beilleszkedni. Úgy éreztem, mintha nem tudnék sehogy kapcsolódni a társaimhoz, elveszett voltam. Volt pár barátom de nem igazán tudtam alkalmazkodni az alapvető szociális szabályokhoz. Sokszor ideges voltam, mintha másképp érzékelném a világot. 41 éves koromban ismertem fel és értettem meg, hogy autizmus spektrum zavarom van. Amikor először elmentem egy szakértőhöz és elmondtam ezt, úgy éreztem magam, mint egy egyszarvú. Szükség volt egy új tesztre, ami más, mint a gyerekeknél. Ki kellett töltenem egy kérdőívet, részletezve az életemet, miként láttam gyerekként a világot.

Mindig nagyon vizuális voltam. Sokszor volt, hogy csak néztem ki az ablakon egy nagyobb eső után, mindent ragyogóan zöldnek láttam és úgy éreztem énekel a szívem. Az ilyen látványok mindig különösen nagy örömet okoztak nekem. Mikor viszont ezt megemlítettem egy barátomnak, nem értette meg. Volt ennél rosszabb eset is, mikor ilyenek miatt nevetség tárgya lettem. Csodálatosnak láttam a világot de sokszor nagyon egyedül éreztem magam.

Mikor tavaly szembesültem a diagnózissal, olvastam egy könyvet, amely azt taglalta, hogy a lányokat sokkal nehezebben diagnosztizálják, mint a fiúkat. A tanáraim engem is egy tisztelettudó kedves diáknak láttak, miközben én folyton csak arra törekedtem, hogy ne törjek össze az aggodalmak halma alatt, amely olyan nehézvolt a vállamon, mint a cement. Mikor hazaértem tanítás után az iskolából teljesen más ember voltam, szétestem.

A nehéz időszakok ellenére úgy gondoltam, hogy majd felnőttként könnyebben birkózom meg az ilyen problémákkal. A szabadban, a jógában és a meditációban találtam meg magam. Ezekben a tevékenységekben feltöltődtem és úgy éreztem képes vagyok a társadalmi helyzetek helyreállítására.

A környezeti érzékenység a zavar egyik ismert tényezője. Olyan mintha mindent magasabb frekvencián tapasztalnánk. A fény, a zaj, a szín, a hőmérséklet érzése fokozottan erősen hat.

Miközben iskolába jártam és végeztem a főiskolán, fogalmam sem volt mit akarok. Tudtam, hogy egy hagyományos irodai környezetben nem tudnék nap mint nap dolgozni, ezért ezt az utat elvetettem és végül jógaoktatónak képeztem ki magam.

Ahogy beléptem a negyvenes éveimbe elértem a mélypontot. Sokkal nehezebbnek éreztem a munkavégzést mint mások, nehéz volt előre haladni. Nem voltam ugyanazon a ponton az életemben, mint a barátaim. Egy éjjel szörföltem az interneten és szembe kerültem egy online Asperger kvízzel. Kitöltöttem és nagy bizonyossággal pozitív lett. Először kissé megdöbbentő volt de a felismerés új utakat nyitott meg előttem. Elkezdtem hasonló helyzetben lévő nőkkel beszélgetni, először interneten keresztül majd személyesen is. Már nem voltam egyedül.

Nem érzem magam kevesebbnek mióta diagnosztizáltak. Nem fogyatékosságként élem meg, bizonyos értelemben inkább szuperképességként tekintek rá. Nem osztom meg mindenkivel az állapotom de amikor igen, általában meglepődnek. Tudom tartani a szemkontaktust és idegenekkel beszélni, nem érzem magam már olyan kényelmetlenül emberek közt, mert egész életemben ezt gyakoroltam. Mindig emlékeztetnem kellett magam, hogy nézzek annak a szemébe, akivel éppen beszélek. Tudtam, hogy az ilyen alapvető dolgok kihívást jelentenek, ezért nagyon sokat dolgoztam azon, hogy megtanuljam az alapvető kommunikációs magatartásokat.

Most az Autisták Szövetségénél dolgozom. A diagnózisom óta eltelt egy évben a legnagyobb dolog ami változott, hogy engedélyt adhatok magamnak hogy elvonuljak a társadalom elől anélkül hogy megítélnének. Nem érzem már magam bűnösnek, ha valami egyszerű alapvető dolgot nem tudok megtenni. Sokan gratulálnak, hogy mennyire jól boldogulok. Most már magam is elhiszem és büszke vagyok arra, ahol az életben tartok, nem a különbségem ellenére, hanem azzal együtt.”

Forrás: https://www.womenshealthmag.com/health/autism-diagnosis-as-adult https://youngwomenshealth.org/2015/03/04/autism-spectrum-disorders-asd