A bölcs kínai mondás szerint az ember ugyan pénzért sok mindent megvehet – pl. házat, ágyat, órát, könyvet, pozíciót és idetartozik az orvos is –, de nem veheti meg az otthont, az álmot, az időt, tudást, tiszteletet és az egészséget sem. Ezt magunknak kell elérnünk és biztosítanunk. Az egészség csak akkor válik fontossá számunkra, ha betegek leszünk. Egészségünkért keményen meg kell dolgoznunk, ugyanis az orvostudomány csak kezelni tud, gyógyítani a természet fog (ahogy a régi latinok bölcsen mondták: medicus curat, natura sanat).

Tudomásul kell vennünk, hogy bizonyos kötelező alapszabályok betartása nélkül nem fogjuk tudni egészségünket megőrizni. Az egészséges életmód alapja a helyes táplálkozás és a rendszeres fizikai aktivitás. Néha azt gondoljuk, hogy hatásosnak beállított gyógyszerekkel, vagy vitaminokkal megoldhatjuk minden problémánkat anélkül, hogy ehhez életmódunkban hatékony változtatásokat eszközölnénk. Semmilyen por vagy tabletta nem tud azonban helyettünk cselekedni, helyesen étkezni vagy sportolni, viszont, ha változtatunk életmódunkon, a célszerűen megválasztott étrend-kiegészítő sokszorosan hatékony lesz.

Fizikai és szellemi teljesítményünk növeléséhez a teljesítményt csökkentő tényezők kiküszöbölése is alapkövetelmény. Ezen értem a káros szenvedélyek – mint a dohányzás, a különböző drogok, gyógyszerek, nagy mennyiségű szeszes ital fogyasztásának – redukálását, illetve elhagyását, a szervezetünkben lappangó gócok felkutatását és szanálását (pl. lyukas fogak, gyulladások, stb.), a táplálkozás optimalizálását, a folyadék forgalom rendbetételét, és idetartozik a méltánytalanul háttérbe szorított sav-bázis egyensúly helyreállítása és fenntartása is. Erről rendkívül keveset beszélünk, pedig betegségeink többségének a sav-bázis egyensúly felbomlása az oka szervezetünkben. Mi ennek az oka?

Az emberi szervezet naponta ki van téve változó mennyiségű savaknak és bázisoknak. Az egészséges szervezetben az egyensúly a bázikus tartományban található. Különböző tényezők a savak és bázisok e létfontosságú egyensúlyát a savas tartományba tolják el. Melyek ezek a tényezők?

• Táplálkozási anomáliák (gyorsétkeztetés, készételek növekvő részaránya a táplálkozásunkban, amely tovább fokozza a létfontosságú anyagok hiányát, tömegtermelésre berendezett mezőgazdaság, illetve feldolgozó és raktározó ipar, rendszertelen, kapkodó étkezés, ésszerűtlen fogyókúrák, koplalások).
• Környezeti hatások (savas eső, romló talajminőség, mérgező nehézfémek).
• Életkörülmények megváltozása (stressz, felgyorsult élettempó, túlzott testi és szellemi megterhelés).
• Nikotin, alkohol és koffein túlzott fogyasztása.
• Túlzásba vitt, vagy rendszertelenül űzött sport és egyéb testi megterhelések.

A savasodás jelei a vérben jelentkeznek a legkésőbb, mert minden élőlény legjellemzőbb tulajdonsága az, hogy a kívülről érkező zavaró befolyás után az eredeti, megelőző egészséges állapotot, illetve egyensúlyt saját maga helyre tudja állítani. Az élőlényeknek ezt az egyensúly megtartó képességét homeosztázisnak (önfenntartó erőnek) nevezzük. Hogyan ismerhető fel mégis vérvétel nélkül a túlsavasodás?

• Fáradékonyság, levertség, motiváció hiány.
• Idegesség, nyugtalansági állapotok.
• Izomgörcsök és ízületi panaszok.
• Csökkent teljesítőképesség, megnövekedett stressz-érzékenység.
• Koncentráció-gyengeség, a terhelhetőség csökkenése.
• Alvási zavarok, pszichés lehangoltság, fejfájás.
• Csökkent ellenállóképesség (legyengült immunrendszer, fertőzésekre való hajlam).
• Anyagcsere problémák.
• Gyomorégés és étvágytalanság.
• Berepedezett bőr, törékeny haj és körmök, lepedékes nyelv.

Ezeket a tüneteket csaknem mindenki felfedezi magán és sokszor hosszú ideig tartó orvosi és gyógyszeres kezelés után sem jönnek rá, hogy mi lehet e számos tünet hátterében. A savasodás megelőzésének számos természetes lehetősége van. Fogyasszunk bázisokban gazdag, egészséges ételeket. A kiegyensúlyozott sav-bázis háztartás fenntartásához az élelmiszerek 80%-ának bázikusan hatékonynak kellene lenniük. Valójában táplálékaink főként savas hatású alkotórészből állnak. Különösen jó bázisforrások a gabonafélék (köles, hajdina, bulgur, búzafélék), zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, teljes kiőrlésű gabonafélékből készült tészták, pékáruk.

Sokak étrendjében ezek az ételek idegenül hangzanak, pedig rendkívül változatosan és ízletesen lehet őket elkészíteni. A keleti ember bölcs tanítása szerint: ha a szánkba ételt vagy italt veszünk és úgy érezzük, hogy azt nagy kedvvel, azonnal le kell nyelnünk, akkor az az étel vagy ital jó számunkra. Mindig csak akkor együnk, ha éhesek vagyunk és lehetőleg akkor soha, ha nem érezzük ezt az érzést. Étkezésünk legyen rendszeres, az ételt jól rágjuk meg és ügyeljünk a mennyiségre is, amit képletesen úgy határozhatunk meg, hogy az egy alkalommal elfogyasztott étel mennyisége ne legyen több, mint ami csészét formáló markunkba belefér. Tartózkodjunk a szénsavas „üdítő” italok fogyasztásától, a bennük levő felesleges cukrok, tartósító szerek és szénsav miatt, ami ugyancsak savasodáshoz vezet. Igyunk minél több ásványvizet, 100%-os gyümölcs- és zöldséglevet, gyógyteát, napi legalább 2-2,5 liter mennyiségben. Célszerű létfontosságú bázikus anyagokat tartalmazó komplex készítmények (Basica) bevitele is. Ha ezeket az alapszabályokat betartjuk, akkor heti, legalább négyszeri negyven perces aktív testmozgással együtt nagy lépést tettünk előre az egészségünk megőrzése érdekében, mert ahogy a bölcsek mondák: „Az egészség ugyan nem minden, de egészség nélkül minden semmi.”