Halált megvető bátorság: kódolva

Halált megvető bátorság: kódolva

Bizonyos, az amigdalában kimutatható genetikai eltérés is oka lehet annak, ha valaki úgymond „nem ismeri a félelmet” – adta hírül nemrégiben a Current Biology nemzetközi szaklap.

Az Iowa Egyetem kutatói által publikált esettanulmány olyan nő két évtizedes követéses vizsgálatának eredményiről számolt be, akinél mindennemű érzelmek fellehetők – leszámítva a félelmet.
A háromgyermekes családanya egyébként minden vonatkozásban teljesen hétköznapi: átlagos nők teljesen normális életét éli, azonban a félelem helyett maximum intenzív kíváncsiság átélésre képes. Azokban a helyzetekben, amelyekben másoknak a hideg futkározott a hátán, ő kifejezetten vidámnak, lelkesnek vagy feldobottnak érezte magát.

Joseph LeDoux (1996, idézi De Masi, 2004) a félelmi reakciók három fajtáját különbözteti meg, komplexitásuk alapján. A legprimitívebb félelmi reakció az agy ősibb képleteiben játszódik le: a limbikus rendszer, elsősorban az amigdala érintettek. Ez a félelemrendszer váltja ki az úgynevezett fight or flight reakciót: ez a reakció azonnali; a hormonális és neurovegetatív reakciók azonnal beindulnak, a tudatosodás csak utólagos. Ez a félelemkör a legnyilvánvalóbb veszélyeztető jelekre aktiválódik, vagy azokra, melyek ezekkel összefüggésbe hozhatók.

 

Más vizsgálatok a nő intelligenciáját, memóriáját, nyelvi készségét is megfelelőnek találták, a félelmen kívül minden érzelem átélésére képesnek mutatkozott – azonban a félelem jeleit még mások arcán sem volt képes felismerni.
A kísérletek során a kutatók megpróbálkoztak a jól ismert kondicionálással is, amely minden kontrollalanynál be is vált – kivéve a károsodott amigdalájú nőt, akit még ily módon sem lehetett „megfélemlíteni”. Felültethették a hullámvasútra, rakhatták kígyók közé, szegezhettek a nyakának kést – arcizma sem rándult.
Justin Feinstein kutatásvezető, az Iowa-i Egyetem munkatársa szerint már az is, hogy életben van, igen figyelemreméltó, mivel a félelem tulajdonképpen a túlélés eszköze, az életben maradáshoz segít hozzá, mivel megóv bennünket mindazon dolgoktól, amelyek veszélyt jelenthetnek ránk nézve.
Szakemberek szerint a tanulmány újabb ékes bizonyítéka annak, hogy az amigdala nem mellesleg mint az agy félelemdetektora funkcionál.
 


Szakértőink

dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus



Bezár