Hogyan védekezzünk a rossz szájszaggal szemben?

Kétségbeesetten ellenőrzi egy megbeszélés előtt, milyen a lehelete, netán kényszeresen rágózik, nehogy gond legyen? Ne aggódjon, nincs egyedül! Ha azonban nem alaptalanul aggódik, érdemes lenne a végére járni, mi is állhat a probléma hátterében?

A kellemetlen szájszag valóságos rémálom: mind az „aktív”, mind a „passzív” fél számára roppant kínos, pláne, hogy szóvá tenni sem lehet igazán. Abba viszont nem gondol bele mindenki, hogy a jelenségnek mindig oka van, méghozzá elég sokféle.

Táplálkozás

A legegyszerűbb, leghétköznapibb magyarázat természetesen abban keresendő, mit ettünk-ittunk meg. A kávé, az alkohol és a fokhagyma a legismertebb „ellenségek” ezen a téren, hiszen olyan masszív bukét hagynak maguk után, amit sokszor még a cukormentes rágó vagy a különböző szájöblítők is legfeljebb ideiglenesen tudnak elfedni. Ugyanakkor nem kizárólag az hathat negatívan a leheletünkre, ha eszünk valamit, hanem ennek ellenkezője is: a koplalókúrák, diéták szintén rossz kipárolgást eredményezhetnek. Ennek hátterét könnyű belátni, hiszen, ha valaki nem rág sokat, annál kevesebb nyál termelődik – a szájszárazság pedig rossz leheletet eredményez, mivel a baktériumok sokkal könnyebben megtelepednek a száraz nyálkahártyán. A rágózás ilyenkor is segíthet, hiszen fokozza a nyáltermelést, ráadásul a mentának köszönhetően a szagokat tekintve is „rásegít” a folyamatokra.

Betegségek

Bizonyos légúti fertőzések, betegségek, illetve egyes gyógyszerek szintén szájszárazságot okoznak, ilyenkor is javasolt a rágógumi és a fokozott folyadékfogyasztás. A nátha vagy a torokfertőzések tipikus példát jelentenek erre. A gyógyszertárakban recept nélkül árult antibakteriális hatású cukorkák, pasztillák ilyenkor is jó szolgálatot tesznek, bár ez elsősorban tüneti kezelés, a probléma teljesen csak a gyógyulással szokott megszűnni.

Az egyik legtipikusabb, rossz leheletet okozó betegségcsoport a gyomorproblémák köre. Ezeket mindenképpen érdemes szakemberrel kivizsgáltatni, mert a legkülönfélébb gondokról beszélhetünk. Olyan könnyebben kezelhető elváltozásokról, mint a gyomor nem megfelelő záródása, egészen olyan veszélyes betegségekig, mint a rák. Étrendváltoztatással, kevesebb fehérje és több szénhidrát fogyasztásával szintén kedvezőbb irányba befolyásolhatók a folyamatok.

Higiéniai problémák

Ha nem mostunk fogat, rossz lesz a leheletünk. Nem hangzik szépen, de a végeredmény sem az: a fogaink közé tapadt, onnan el nem távolított ételmaradékok bomlásnak indulnak, és ennek bizony szaga van. A gyulladás, a szuvas fog, a sorvadó íny – amelyek szintén mind bakteriális alapú folyamatok az esetek többségében – szintén kellemetlen szájszaghoz vezetnek, és ugyanígy a koronák alatt is elszaporodhatnak a baktériumok. Utóbbi esetekben bizony csak a fogorvos segíthet.

Ha fogorvosi segítségre nincs szükségünk, és biztosra akarunk menni, minden étkezés után sikáljuk meg a fogainkat, és ne csak fogkefét használjunk, hanem fogselymet, fogköztisztító kis eszközöket is, mert a fogkefe nem ér el minden területet – főleg, ha esetleg nem is teljesen szabályos a fogsorunk. Ilyenkor javasolt a szájöblítők használata is, és ahogy a reklámok is mondják, a rágógumi tényleg segít a szájüreg ideális pH-értékének visszaállításában táplálkozás után. Ilyen minőségében a semminél mindenképpen jobb, a fogmosást viszont nem helyettesíti. Azaz, ha tehetjük, vigyünk magunkkal fogkefét és fogkrémet a munkahelyünkre is. Este és reggel pedig soha nem maradhat ki a megfelelő, alapos, jó technikájú, legalább három percig tartó fogmosás!