Mai kedvencek >  Koffein kalauz
cikk küldése nyomtatás nagyobb betű kisebb betű

Koffein kalauz

2011.08.21.

Koffein kalauz

Ha reggel remegő kézzel indul a konyhába, és úgy érzi, hogy a nap csak egy csésze kávéval kezdődhet, kérjük, olvassa el az alábbi koffein útmutatót. A koffein olyan stimuláló szer, amely hatással van a hangulatra és a viselkedésre. Tíz gramm elfogyasztása, amely 80-100 csésze kávénak felel meg, halálos lehet. Egyénenként nagyon különböző lehet, hogy a szervezet a koffeint mennyire „bírja”. Mit is tudunk erről a stimuláló szerről?

 

  • A kof­fe­in ha­tás­sal van a han­gu­lat­ra: ki­sebb, vagy kö­ze­pes mennyi­sé­gű ká­vé fel­dob­ja az em­bert, és fo­koz­za a kon­cent­rá­ló­ké­pes­sé­get. Ez­zel szem­ben nagy adag kof­fe­in fe­szült­sé­get és szo­ron­gást okoz. Azok­nál, akik ér­zé­ke­nyek a kof­fe­in­re, már csu­pán 250 mg kof­fe­in (más­fél-két csé­sze ká­vé) el­fo­gyasz­tá­sa után is fel­lép­het­nek mér­ge­zé­ses tü­ne­tek. Az erős ká­vé­sok­nál, akik na­pon­ta hat-hét csé­sze ká­vét fo­gyasz­ta­nak, és szer­ve­ze­tük jól to­le­rál­ja a kof­fe­int, bi­zo­nyos mér­té­kű szo­ron­gás lép­het fel.
  • „El­vo­ná­si tü­ne­tek” je­lent­kez­nek azok­nál, akik­nek a szer­ve­ze­te hoz­zá­szo­kott a kof­fe­in­hez, a ká­vé meg­vo­ná­sa fá­radt­ság­ér­ze­tet, de­pres­­szi­ós és szo­ron­gá­sos tü­ne­te­ket okoz­hat. Akik rend­sze­re­sen ká­véz­nak, ügyel­je­nek ar­ra, hogy fo­lya­ma­to­san pó­tol­ják a szer­ve­ze­tük­ben lé­vő kof­fe­in men­­nyi­sé­gét! A na­pi ká­vé­adag meg­vo­ná­sa rossz­ked­vet, gyen­ge­sé­get okoz. A reg­ge­li le­vert­ség ér­zés, vagy a hét­vé­gi fej­fá­jás, ami­kor a szo­ká­sos­nál to­vább al­ha­tunk, a kof­fe­in­meg­vo­nás tü­ne­tei le­het­nek, ame­lyek egy csé­sze ká­vé fel­hör­pin­té­sé­vel eny­hít­he­tők. Ha te­hát sze­ret­ne le­szok­ni a ká­vé­zás­ról, fon­tos, hogy fo­ko­za­to­san csök­kent­se a na­pi ada­got!
  • A menst­ru­á­ció alatt fo­gyasz­tott ká­vé men­­nyi­sé­ge be­fo­lyá­sol­ja a kli­max idő­sza­ká­ban je­lent­ke­ző tü­ne­tek erős­sé­gét. Egy, az Egye­sült Ál­la­mok­ban vég­zett ku­ta­tás sze­rint azok a nők, akik nem ta­pasz­tal­tak ma­gu­kon kli­ma­xos tü­ne­te­ket, vi­szony­lag kis men­­nyi­sé­gű ká­vét fo­gyasz­tot­tak a meno­pa­u­zát meg­elő­ző idő­szak­ban. Akik­nek vi­szont erő­sek vol­tak a kli­ma­xos tü­ne­tei, több ká­vét it­tak fi­a­ta­labb ko­ruk­ban. Ügyel­ni kell azon­ban ar­ra, hogy bi­zo­nyos, a kli­max tü­ne­te­it eny­hí­tő gyógy­szer kof­fe­int is tar­tal­maz­hat!
  • Egy nem­ré­gi­ben kö­zölt ku­ta­tás sze­rint, amely­ben négy­száz ál­la­po­tos nő vett részt, azok­nál a kis­ma­mák­nál, akik na­pon­ta kö­rül­be­lül 300 mg kof­fe­int fo­gyasz­tot­tak (ez a men­­nyi­ség kö­rül­be­lül há­rom csé­sze ká­vé­nak, vagy ki­lenc po­hár kó­lá­nak fe­lel meg), nem for­dult elő na­gyobb szám­ban ko­ra­szü­lés és fej­lő­dé­si rend­el­le­nes­ség. Mind­ez alá­tá­maszt­ja azt a fel­té­te­le­zést, hogy na­pi há­rom csé­sze ká­vé el­fo­gyasz­tá­sa még nem ká­ros a szer­ve­zet­re.
  • Fel­mé­ré­sek sze­rint a kof­fe­in kal­ci­um­hi­ányt okoz, így nő az esé­lye a csont­rit­ku­lás ki­ala­ku­lá­sá­nak. Or­vo­sok sze­rint az em­lí­tett be­teg­ség meg­előz­he­tő a na­pi adag­nak meg­fe­le­lő men­­nyi­sé­gű kal­ci­um és két-há­rom csé­sze ká­vé el­fo­gyasz­tá­sá­val. A kof­fe­int tar­tal­ma­zó ita­lok fo­gyasz­tá­sa az olyan kal­ci­um­ban gaz­dag ita­lok he­lyett, mint a tej, kal­ci­um­hi­ány­hoz ve­zet­het, de a leg­na­gyobb ve­szélyt a cson­tok­ra még­is a do­hány­zás je­len­ti. Ha rá­adá­sul ezt „meg­fe­jel­jük” né­hány csé­sze ká­vé­val, a ve­szély még fo­ko­zot­tab­ban je­lent­ke­zik. A leg­fon­to­sabb te­hát az, hogy a ká­vé­zás mel­lett gon­dos­kod­ni kell a meg­fe­le­lő men­­nyi­sé­gű kal­ci­um­be­vi­tel­ről is.
  • A kof­fe­in fo­koz­hat­ja az asz­pi­rin ha­tá­sát, így bi­zo­nyos ese­tek­ben eny­hí­ti a fej­fá­jást, mi­vel szű­kí­ti az agy vér­edé­nye­it. Ha nincs le­he­tő­ség erő­sebb fáj­da­lom­csil­la­pí­tó be­vé­te­lé­re (pél­dá­ul ter­hes­ség ese­tén), egy csé­sze ká­vé, vagy bár­mely más, kof­fe­int tar­tal­ma­zó ital se­gít­het a fáj­da­lom le­küz­dé­sé­ben.
     

Szakértőink

dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Bezár