Még ma is rejtélyes a napallergia pontos háttere

Még ma is rejtélyes a napallergia pontos háttere

Habár igen komoly következményekkel járhatnak, még ma sem tudjuk pontosan, milyen mechanizmusokon keresztül jelentkeznek a napallergiás reakciók. Annyi bizonyos, hogy ezeket az UV-sugárzás okozza, de a közvetlen allergén, illetve a kialakulás pontos folyamata ismeretlen.

Napallergián az emberi bőr kórosan megnövekedett fényérzékenységét értjük, vagyis nem tartoznak ide azok az allergiás reakciók, amelyeket nem a napfény okoz, hanem bizonyos napvédő krémek, kozmetikumok. A napallergia tünetei változatosak: hólyagok, leginkább pattanásra emlékeztető, vöröses kiütések, ödémák, pirosság jelennek meg a bőrön, amelyek gyakran viszketnek, égetnek. Extrém esetben a kiütések akár az egész testre kiterjedhetnek, de a tünetek néha nem merülnek ki a csúnya és kellemetlen bőrelváltozásokban: szívtájéki nyomás vagy a vérnyomás lezuhanása szintén jelentkezhet. Egyéni adottságoktól függ, kinél milyen formában és mikor jelennek meg a fenti tünetek. A leggyakoribb a jelenség tavasszal, az első nagy melegek és erős napsütések alkalmával, de később, a nyári intenzívebb napozás következtében ezek fokozódhatnak, még akkor is, ha korábban, a napsugárzás megszokásával párhuzamosan enyhülni, visszahúzódni látszottak.

A napallergiás tünetek elleni legbiztosabb védekezés a napfény kerülése, különös érzékenység esetén pedig az, hogy a szobában maradunk. Ennek oka, hogy a bőrt – a közhiedelemmel ellentétben – az árnyékban is éri ultraibolya-sugárzás, vagyis a tünetek akkor is jelentkezhetnek, ha nem fekszünk ki napozni a vízpartra vagy a kertbe. Az autók üvege szintén nem jelent védelmet az UV-A sugárzással szemben. Amennyiben napallergiás problémáink vannak, és mégis muszáj a szabadba mennünk, jó alaposan kenjük be a bőrünket olyan napvédővel, ami biztosan védelmet nyújt az UV-A sugarak ellen, és igyekezzünk elfedni a szabad bőrfelületeket. Ez a nyári melegben nyilvánvalóan nem túl kellemes, de a kiütésekkel járó viszketés és az égő érzés sem az, az esztétikai szempontokról már nem is beszélve. A fényvédő krémet legalább fél órával azelőtt vigyük fel a bőrünkre, hogy a napra mennénk, mert egyébként ezek a készítmények nem tudják megfelelően kifejteni a hatásukat. A viszkető érzés bizonyos orvosi rendelvényre kapható krémekkel enyhíthető, de ma már gyakran alkalmaznak a nyári szezon előtti megelőző szoláriumos kezeléseket is, amelyekkel a bőrt hozzá lehet szoktatni ahhoz, ami vár rá a következő hónapokban.

A betegségnek egyébként létezik olyan változata is, amely nemcsak a nap által ért bőrfelületeket érinti. Ebben az esetben az egész testen allergiás reakciók jelentkeznek akár akkor is, ha a rendesen felöltözött betegnek csupán az arcát vagy a kezét éri a nap. E rendellenesség pontos háttere szintén felderítetlen, de szerencsére nagyon ritka is.


Szakértőink

dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos



Bezár