Joanne Edgar zoológus kísérleteiben speciális, egymástól elválasztott plexidobozokba tett tyúkokat és kiscsibéket oly módon, hogy a fiókákat érő enyhe, fájdalmat vagy fizikai sérülést nem okozó, azonban közepesen stresszt keltő légáramlatot az anyaállatok ketrecükben nem érzékelhették, azonban a fiókák szagát, hangját igen, illetve látták is a kiscsirkéiket, illetve azt is megfigyelte, hogyan viselkedik az anyaállat fiókáival, amikor ő maga kerül stresszkeltő helyzetbe.

A kutató az tapasztalta, hogy a tyúkok idegesen, a „fight or fly” reakciónak megfelelően reagálnak, amikor a csibéket stressz éri, illetve akkor is különös figyelmet szenteltek fiókáiknak, amikor a levegőbefúvás őket magukat vette célba: az imitált szélfúvásba került tyúkok elsősorban nem maguk, elszeparált fiókáik miatt aggódtak.

A Joanne Edgar – aki tanulmányát a Proceeding című tudományos folyóiratban publikálta – a stressz tipikus tünetei észlelte a tyúkoknál mindkét esetben, többek közt emelkedett pulzust és erős nyugtalanságot figyelt meg az anyaállatoknál. Ezeknek erőssége akkor volt meghatározóbb, amikor a kiscsirkék kerültek bajba, és ezt különféle módokon környezetük tudtára is adták. Ezen túlmenően azonban a tyúk akkor is felfigyelt arra, hogy valami nem stimmel csibéi körül, ha azoknak hangjelzéseit nem is hallhatta.

A tyúk nem csak „idegeskedni volt képes”, mikor fiókái veszélyben voltak: a zoológus úgy tapasztalta, hogy az anyaállat, mikor csibéi vészjelzéseket adtak, az aggodalmán túl megoldást is keresett a kiscsibék problémájára, és igyekezett javítani a helyzetükön.

Ezek szerint a tyúkok megérdemlik az „elég jó anya” minősítést – általában legalábbis. A kismajom és a szőranya történetének egyik legfőbb – és szomorú – tanulságát sokan ismerik: anyává válva a saját anyja által totálisan magára hagyott majomgyerek eltaszítja utódját – ez azonban nem az empátia készségének alapvető hiányát bizonyítja, sokkal inkább azt, hogy a beleérző avagy átérzőképesség fejlődéséhez szükséges valamiféle pozitív, megerősítő nevelői gondoskodás, minta. A legtöbb empátiával kapcsolatos állatkísérletet ezidáig emlősökkel végezték, de egyre több kutatás látszik alátámasztani azt a teóriát, miszerint az empátiára való képesség nem csupán az emlősök sajátossága…