A férfi libidó I.

- Írta: dr. Lux Elvira, szexológus

A férfi libidó I.

A férfi libidó, azaz nemivágy gátlásában jelentős szerepe van annak, hogy a férfi szorong partnerének megtermékenyítésétől. Többnyire ez a házasságon kívüli együttélési kapcsolatokra vonatkozik. Tudjuk, hogy a férfiak nem szeretnek házasodni, és meglehetősen hosszan húzzák az egyébként jól működő kapcsolatuk jogi megerősítését. Többnyire azt mondják: „az a papír nem számít”. Pedig ebben nagyon tévednek.

Mármint abban, hogy a házasságkötés jogi dokumentálása csak „egy papír”. Minden bizonnyal, aki már kötött házasságot átélte azt az élményt, hogy kifelé jövet a házasságkötő teremből áthatotta valami, korábban ismeretlen élmény, ami egyáltalán nemcsak materiális, mint az a bizonyos „papír”. Ahogy az embernek nemcsak lelke van, ugyanúgy ez fordítva is igaz: az embernek nemcsak teste van.

Aki nem hisz a dolgok misztériumában és eszmei erejében, akkor higgyen a szó pszichés vonzatának fiziológiai hatásában. A pszichikum nemcsak a tudatból áll. Ez csak az egyik összetevője. Az adott szó hatásának egyéb lélektani összetevői gyakran sokkal erőteljesebb hatásúak, mint maga a tudat. Amióta az ember tudatára ébredt, éppen az egyik legjelentősebb konfliktust teremtő ok az, hogy a tudat gyakran ellentmondásban van a sokkal ősibb, érzelmi beállítódottsággal. Ez az ember egyik alapvető konfliktusa. Van, amit szeretnék, de ezt tiltja a tudat, a morális attitûd, míg fordítva, ha valamit egyáltalán nem szeretnénk, kötelezettségként éljük meg. Ezt a pszichológiai tanítás a motívumok harcaként írja le. Természetesen karakterfüggő, hogy ki mint dönt, kiben milyen tulajdonságok vezérlik inkább a személy cselekvési döntését. Ki az, aki inkább racionális, vagy éppen érzelmi beállítódottságú elsősorban.
A szó is inger, mint ahogyan azt megtanultuk nemcsak Pavlov kísérleteiből, hanem saját tapasztalatainkból is. A kutya, sőt a macska is ismeri néhány szó jelentését, amelynek megfelelően cselekszik. Mennél inkább így van ez az embernél. Az „igen” áthatja az ÉN-t, s arra motiválja, hogy az adott szót be is tartsa, akár mit is szól ehhez a tudat.
 

Aki tudatosan, és nem tudatosan is hárítja a házasságkötéssel járó elkötelezettséget, az természetesen óvakodik az utódnemzéstől. Ez ugyanis hosszú távú elkötelezettséget jelent a partner mellett. A felelősség a továbbiakban már nemcsak a partner sorsára, de az utód sorsára is vonatkozik. Házasságot még lehet rövid távra tervezni, de gyereket nem. Aki bizonytalan a partnerkapcsolat perspektívájában, az érthetően nem óhajtja stabilizálni azt a kötést, aminek hosszú távú létezésében nem bízik. Ilyenkor felléphet szexuális zavar. „Legegyszerûbb” a libidó öntudatlan gátlása, amely mentesíti a férfit az esetleges szexuális mûködésbeli zavartól. „Ha nincs kedvem hozzá, akkor nem okoz nagy problémát a nemi aktus elkerülése sem.” Aki, már évek óta él egy stabil kapcsolatban anélkül, hogy azt hosszú távon a házassággal kívánná szentesíteni, az úgy védekezik ez ellen, ahogy tud, s ahogy az a leghatásosabb: gátolja a libidóját. Mindez a partner ellenében mûködik. Kevés nő tud kibékülni azzal, hogy a vele együtt élő férfi őt nem kívánja. Ez a tünet elbizonytalanítja nőiességében, s gyakran arra készteti, hogy ő vegye át a férfinek való kezdeményezést. Ez a törekvés azonban többnyire kudarcba fullad, ami tovább rontja a nő önértékelését. Rontja a kapcsolat harmóniáját, és elbizonytalanítja a nő családi életbe vetett hitét. Nemcsak a libidó szenvedhet gátlást, hanem maga a nemi aktus is zavarttá válhat. Merevedési zavarok, vagy a hüvelybe hatolás előtt megtörténő magömlés ugyanerre a megtermékenyítést megelőző önvédelemre utalnak. Magyarországon, mint tudjuk nem népszaporulat van, hanem népfogyatkozás. Ennek oka távolról sem a létbiztonsági tényezőkkel függnek össze. Korábban, amikor sokkal nagyobb szegénység volt az országban a gyerekek Isten áldását, és nem átkát jelentették.

A szegény embert senki nem ítélte el azért, mert sok olyan gyereke volt, akinek eltartásáért racionális szinten nem tudott felelősséget vállalni. Csakhogy akkor az asszonyok nem terhesek, hanem „áldott állapotban” voltak. A nő társadalmi tekintélyét anyasága szabta meg. Minél több gyereket szült és nevelt, annál nagyobb volt a társadalomban betöltött rangja, akkor is, ha anyagilag problémát jelentett a gyerek felnevelése.
Ma azért senkinek nem kell éhen halnia, akinek gyereke van. A házasságot és felelősséget hárító férfinél nem találtak fel hatásosabb „fogamzásgátlót”. Hölgyeim, vigyázat! Az a férfi, aki nem akarja rendezni a kapcsolatot jogilag is, az meggátolja a család, az anyaság lehetőségét is. Bocsássák magányos útjára. Megérdemli.

Hozzászólások Szóljon hozzá!

Ellenőrző kód
Kérjük gépelje be a képen látható karaktereket! *

Bejelentkezés



Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Szakértőink

dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus




Szerelmes gondolatok

Milyen gyakran mondja el kedvesének, hogy szereti?






Horoszkóp

Horoszkóp Kos Horoszkóp Bika Horoszkóp Ikrek Horoszkóp Rák
Horoszkóp Oroszlán Horoszkóp Szűz Horoszkóp Mérleg Horoszkóp Skorpió
Horoszkóp Nyilas Horoszkóp Bak Horoszkóp Vízöntő Horoszkóp Halak
Bezár