A hatékony bocsánatkérés 6 tényezője

A hatékony bocsánatkérés 6 tényezője

A bocsánatkérésnek hat alapvető tényezője van. Egy új kutatás szerint, ha ezeket minél többször használjuk exkuzálásunk közben, annál hatékonyabbá válhatunk a bocsánatkérésünkben.

Ha azonban időnk nem engedi, netán a helyzet nem adott rá, hogy az összes elemet felsorolva kérjünk bocsánatot, az alábbi két legfőbb tényezőt semmiképpen sem hagyhatjuk el, hogyha megbocsájtásra számítunk.
A bocsánatkérés két legfontosabb eleme tehát a felelősségtudat felismerése, illetve a hibánk helyrehozatalára tett ígéret.

„A bocsánatkérés alapjában véve működik, azonban ha van rá lehetőség, törekedjünk minél több elem beépítésére.” – nyilatkozta Roy Lewicki az Ohio Állami Egyetemhez tartozó Fisher Üzleti Főiskola professzora, és a tanulmány szerzője. Lewicki és társszerzői két kutatást végeztek el 755 ember reakciója alapján, melyet az alábbi hat tényező szerint vizsgáltak:
    1. A megbánás kifejezése
    2. A vétség okának magyarázata
    3. A felelősségtudat felismerése
    4. A bűnbánat kijelentése
    5. Hibánk helyrehozatalára tett ígéret
    6. A megbocsájtás kérelme

A kutatást a Negotiation and Conflict Management Research (Tárgyalás és Konfliktuskezelés kutatása) című egészségügyi folyóirat 2016 májusi példányában publikálják. A kutatásban Lewickin kívül még a tanulmány társszerzője, Robert Lount az Ohio Állami Egyetem docense és Beth Polin a Kelet Kentuckyi Egyetem professzora vett részt.
Amíg a leghatékonyabb bocsánatkérések mind a hat tényezőt tartalmazták, a kutatás szerint nem mind egyenértékű a többivel.
„Kutatásunk alapján a legfontosabb tényezőnek a felelősségtudatot nyilvánítottuk, ilyenkor ismerje be hogy ön tévedett és igenis hibát vétett.” Mondta Lewicki.

A második legfontosabb tényezőnek a hiba helyrehozatalára tett ígéretet nyilvánították.
„Az egyik fenntartás a bocsánatkéréssel kapcsolatosan, hogy a beszéd kicsinyes dolog, azonban ha kijelentjük, hogy a problémát megoldjuk, így elhatározzuk magunkat a hibánk korrigálásának érdekében.”

A következő három faktort lényegében a harmadik legfontosabbként rangsorolták, egyenlő arányban: a megbánás kifejezése, a vétség okának magyarázata illetve a bűnbánat kijelentése.
A bocsánatkérés legkevésbé hatékony tényezőjének, a megbocsájtásért való kérelmet minősítették. ”Ez az a tényező amit, ha muszáj, akár el is hagyhatunk.” Nyilatkozta Lewicki.
Az első kutatásban 333 felnőtt vett részt, akiket az Amazon MTURK programján keresztül szerveztek be. A résztvevőknek egy forgatókönyvet kellett elolvasniuk, mely szerint ők egy számviteli osztály vezetői, akik új alkalmazottakat állásinterjúztatnak. A fiktív jelölt az előző munkahelyén egy helytelenül iktatott adóbevallást nyújtott be, mely az ügyfél tőkenyereségét alulértékelte, majd amikor szembesítették ezzel, a jelölt elnézést kért. A résztvevőknek megmondták, hogy a bocsánatkérés legalább egy, három vagy mind a hat elemet tartalmazhatja. Ezek után megkérték őket, hogy egy 1-től 5-ig tartó skálán határozzák meg a bocsánatkérés hitelességét illetve hihetőségét.
A második kutatásban 422 érettségi előtt álló diák vett részt. A diákok ugyanazt a forgatókönyvet kapták, viszont ahelyett, hogy a hat alap tényezőt előre ismertették volna velük, egy valódi bocsánatkérést olvastak fel nekik, amely bármelyik tényezőt tartalmazhatta. Például a felelősségtudat felismerésére így kértek bocsánatot: „Hibát vétettem a munkám végzésében, és a tetteimért vállalom a felelősséget!”

Ezt követően a diákok is minősítették a bocsánatkérés hatékonyságát, hitelességét, illetve, a hihetőségét.
A két kutatás eredménye, bár nem lett teljesen azonos, sok hasonlóságot mutatott. Mindkét kutatás esetében, ha minél több tényezőt tartalmazott a bocsánatkérés, annál magasabb pontszámot ért el.
Amikor a tényezőket egyesével kiértékelték, általános összefüggést állapítottak meg mindkét kutatás alkotóelemeinek fontossága között, kisebb eltérésekkel. Azonban mindkét kutatásban a megbocsájtásra tett kérelmet vélték a legkevésbé hatékony tényezőnek.
Mindkét kutatásban a résztvevők felének árulták csak el, hogy a jelölt által benyújtott hibás adónyilatkozattal, a kompetenciájából adódóan hibázott, mivel nem volt tisztában az összes fontos adózási törvénnyel. A csoport második felének azt mondták, hogy a becsület hiányából adódóan vétett hibát, tehát tudatosan nyújtotta be a jelölt rosszul az adónyilatkozatot.

Minden egyes tényező attól függetlenül lett azonos értékű, hogy a bocsánatkéréseket összefüggésbe hozták volna a kompetencia hiányával illetve az őszinteséggel. Összességében azonban, a résztvevők kevésbé fogadták el a bocsánatkérést, amikor a jelölt az őszinteség hiányát mutatta, a kompetencia hiányával ellentétben.
Lewicki hozzátette, hogy ebben a tanulmányban a résztvevők, ugyan csak felolvasták a bocsánatkéréseket, azonban az érzelmek és a hangleejtés hatásos eszközök lehetnek egy szóbeli bocsánatkérés megtételénél.
„Nyilvánvalóan az olyan dolgok, mint a szemkontaktus és a tisztelet megfelelő kinyilvánítása a legfontosabb, amikor szemtől szemben kérünk bocsánatot.”


Szakértőink

dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész



Bezár