A kánikula megnöveli a szívinfarktus kockázatát

A kánikula megnöveli a szívinfarktus kockázatát

A nyári egészségügyi bántalmak között elsősorban a napszúrást, a kiszáradást és a bőr egyes megbetegedéseit szokás kiemelni, de emellett nem árt tudni azt sem, hogy a kánikulában a szívroham és az agyvérzés kockázata is alaposan megemelkedik.

A témában végzett friss kutatások szerint a kockázat akkor a legmagasabb, amikor a hőmérséklet magas, a levegő páratartalma nagy, az emberekről pedig szakad a víz, ha kiteszik a lábukat a hűvös lakásból. Mivel a Kárpát-medencében a fülledt nyarak jellemzőek, és Magyarország egyébként is a világ élvonalába tartozik a szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében, így esetünkben fokozottan nem árt, ha odafigyelünk a veszélyekre. A forróság megterheli az emberi szervezetet. A szervezetnek ilyenkor folyadékot kell leadnia, hogy fenntartsa a normális testhőmérsékletet, röviden és leegyszerűsítve ezért izzadunk.

Ez nemcsak kiszáradáshoz vezethet, amennyiben nem gondoskodunk a megfelelő folyadékpótlásról, hanem a kardiovaszkuláris rendszert is kimeríti, elfárasztja. Mindez azt eredményezi, hogy a szívre extra nyomás nehezedik, és amennyiben nem vesszük komolyan, hogy ne menjünk ki a hőségbe, illetve fogyasszunk sok folyadékot, akár végzetes következményekkel is számolhatunk. Különösen igaz mindez azokra, akik gyógyszert szednek a szívinfarktus kockázatának csökkentése érdekében, de ugyanígy fokozottan veszélyeztetettnek számítanak az idősebb korosztály tagjai, akik már elmúltak hatvan-hatvanöt évesek. Ennek az az oka, hogy az ő szervezetük eleve kevésbé képes megtartani a vizet, vagyis gyorsabban kiizzadják magukból, ami bennük van, és hamarabb ki is száradnak.

A nyári szívinfarktusok aránya pedig éppen a kiszáradás miatt olyan magas. A megoldás aránylag egyszerű: ne menjünk ki a szabadba a legnagyobb forróságban, hacsak nem muszáj feltétlenül, eszünkbe se jusson fizikai aktivitást végezni a 40 fokos fullasztó hőségben (vagyis kocogni éppúgy ne kezdjünk el ilyenkor, mint például szőlőt permetezni vagy kapálni), és mindenekelőtt igyunk sok-sok vizet. A nyári forróságban az sem túlzás, ha három-négy liter folyadékot is elfogyasztunk egy-egy nap. Mindegy, hogy szomjasnak érezzük-e magunkat vagy sem, muszáj sokat innunk ezekben a hónapokban. Érdemes tudni, hogy a szívroham kockázata nem csak a szélsőséges melegben növekszik meg, hanem extrém hidegben is, sőt, télen még a nyárinál is magasabb az infarktusok száma. Vagyis télen és nyáron egyaránt fokozott veszélyben vagyunk a tavaszhoz és az őszhöz képest ezen a téren.


Szakértőink

Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus



Bezár