Koszorúér-betegség és megelőzése

- Írta: dr. Valló Ágnes, belgyógyász

Koszorúér-betegség és megelőzése

A koszorúereink látják el a szívizomsejteket vérrel, éltető oxigénnel. Ha koszorúéren meszesedés (arterioszklerotikus plakk) keletkezik az ér szűkül, kevesebb vér jut el a szívizomhoz. Ez a vérmennyiség nyugalomban még elegendő, fokozott terhelés esetén (pl. lépcsőn járáskor, vagy ha futunk a busz után) azonban már jelentkeznek az oxigénhiány jelei: mellkasi nyomás, szorítás, légszomj. A plakk fokozatosan nő, felszíne egyenetlen ezért könnyen megtapadnak rajta a vérlemezkék, ezáltal vérrög (trombus) keletkezik.

Ha a vérrög teljesen elzárja a koszorúeret bekövetkezik az infarktus: a szívizomsejtek nem jutnak oxigénhez, és néhány óra alatt elhalnak. A koszorúér-szűkület tüneteit a köznyelv szívgörcsnek, az orvosok angina pectorisnak nevezik. Ez nem más, mint erős, szorító, esetleg égő fájdalom a mellkas közepén (nem bal oldalt!) a szegycsont mögött. A fájdalom gyakran (de nem mindig!) a bal karba sugárzik, általában fizikai terhelésre jelentkezik, és pihenésre rendszerint néhány perc alatt magától – vagy a koszorúeret tágító gyógyszer hatására – megszűnik. Ebben a stádiumban megfelelő kezeléssel, a rizikófaktorok kiiktatásával az érelzáródás többnyire kivédhető.

A megelőzéshez azonban tudnunk kell, hogy mi okozza a betegséget. A koszorúér-betegség kialakulását nem lehet egyetlen okra visszavezetni. Inkább rizikófaktorokról szokás beszélni, olyan tényezőkről, amelyek elősegítik a koszorúér elmeszesedését. A kockázati tényezők egy része nem befolyásolható. Ilyenek az életkor (55 év felett), a nem (férfiak között kb. háromszor gyakoribb az infarktus) és a családi halmozódás, az öröklött (genetikus) hajlam. A rizikófaktorok másik része viszont annál inkább befolyásolható. Ilyenek a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás, valamint a mozgásszegény életmód. Az infarktusban megbetegedettek mintegy 30%-ának emelkedett a koleszterinszintje. Az erek elmeszesedését ugyanis az indítja el, hogy az érfalakba koleszterin rakódik le. Megfelelő – zsír- és koleszterinszegény-táplálkozással, súlyosabb esetben koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek szedésével ez a rizikófaktor kivédhető.

A magas vérnyomás mintegy megkétszerezi az infarktus gyakoriságát. A kedvezőtlen hatás arányos a magas vérnyomás mértékével és időtartamával. A vérnyomás jó beállításával, a vérnyomást csökkentő gyógyszerek rendszeres szedésével ez a kockázati tényező kiküszöbölhető. Sőt: ma már olyan modern vérnyomást szabályozó gyógyszerek is kaphatók, amelyek kifejezetten védik a koszorúereket. Az emberi szervezet csodálatos alkalmazkodó képességgel rendelkezik. A szívizomsejtek pl. bizonyos mértékig képesek alkalmazkodni a vérellátás csökkenéséhez, az oxigénhiányhoz. Ez a képességük azonban csak rövid ideig tart. A tudományos kutatások kimutatták, hogy a védekező képesség elősegíthető – egy korábban elsősorban a magasvérnyomás kezelésére használt anyag – a perindopril adagolásával. A kísérleti eredményeket azóta a gyakorlat is igazolta.

Tavaly ősszel az Európai Kardiológus Társaság bécsi kongreszszusán ismertették az ún. EUROPA-vizsgálat eredményeit. A 24 országban – köztük Magyarországon – több éven át végzett vizsgálat során több mint 12 ezer koszorúérbeteg fele részesült – addigi gyógyszerein felül – perindopril kezelésben (a többiek hatóanyag nélküli placebót kaptak). A kezelés jelentősen csökkentette a szív- és érrendszeri halálozások, valamint a szívinfarktusok ismételt előfordulását. A védelem annál kifejezettebb, minél hosszabb ideig tart a kezelés. Egy év után 10%, négy év után 20% különbséget észleltek a perindopril kezelésben részesült betegek és a placebocsoport között. Mindez áttörésnek tekinthető a koszorúérbetegek terápiájában, hiszen az optimális betegség-megelőző kezelés perindoprillal történt kiegészítésével több ezer ember élete menthető, illetve hosszabbítható meg. A dohányzás szintén vezető kockázati tényező. Napi 10-12 cigaretta elszívása mintegy kétszeresére növeli az infarktus esélyét. A dohányzás következtében nő a vér alvadékonysága, csökken egy ereket védő faktor (a HDL) szintje.

A dohányzás abbahagyása után kb. egy év múlva normalizálódnak az értékek. A dohányfüst károsító tényezői a nikotinon kívül a széndioxid, szénmonoxid és egyéb égéstermékek amelyek hozzájárulhatnak a szívizomsejtek anyagcseréjének romlásához, elősegíthetik a trombózis kialakulását is. A megelőzés érdekében tehát a dohányzást feltétlenül abba kell(ene) hagyni.
A cukorbetegség, a köszvény és az elhízás is fokozzák az érelmeszesedés kockázatát. A mozgásszegény életmód másodlagos kockázati tényezőnek tekinthető. A rendszeres testmozgás hatására ugyanis nő az érvédő HDL-szintje, csökken a nyugalmi vérnyomás, és kisebb az elhízás kockázata is. A fogamzásgátlók kismértékben fokozhatják a vér alvadékonyságát, s ez fokozhatja más kockázati tényezők hatását. Ezért 35-40 éven felül használatuk nem ajánlott (különösen dohányzó, vagy túlsúlyos nők esetében).

A koszorúér-betegség, sőt az infarktus hátterében igen fontos szerepet játszik a stressz is. Különösen azok veszélyeztetettek, akik nagymértékben túlterheltek, lázasan tevékenykednek, örökké sietnek, nem tudnak lazítani, vagyis két végén égetik a gyertyát. A megelőzés szempontjából rendkívül fontos tehát a rizikófaktorok kiiktatása, az életmódbeli változtatásokon kívül az is, hogy koszorúér-szűkület korai felismerése érdekében vegyünk részt évente belgyógyászati szűrővizsgálaton.


Szakértőink

dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus



Bezár