Egy friss kutatásban szívspecialisták bebizonyították, amit az orvosi szakma régóta gyanított: a szív „megszakadása” valós jelenség. Az Amerikai Szívsebészeti Társaság folyóiratában közzétett kutatási adatok értelmében egy közeli hozzátartozó vagy barát halála esetén átlagosan 21 százalékkal magasabb a szívroham esélye, mint egy átlagos napon. Ez a fokozott kockázat nagyjából a halálesettől számított egy hónapon keresztül áll fent ilyen mértékben: utána csökkenni kezd, de továbbra is magasabb marad a normálisnál.

A szeretett személyek elvesztése bizonyítottan a leghatalmasabb sokk, ami érheti az embert: a házastárs, a gyermek, az anya, az apa és a testvér halála a legkritikusabbak, és adott esetben akár nagyobb földrengést okozhatnak pszichénkben, mint például a lábunk vagy a karunk elvesztése. A hozzátartozónk halálát követő héten a legmagasabb a szívroham-kockázat, ekkor több mint hatszor akkora esélyünk van egy infarktusra, mint hasonló veszteséggel nem küzdő, egészséges embertársainknak. Ebből kifolyólag a szakemberek felhívják a figyelmet: ha ilyenkor mellkasi fájdalmat érzünk, azt nem szabad félvállról venni, és a gyász közepette nem foglalkozni vele, mondván, hogy csak a kimerültség és a fokozott igénybevétel ártalmatlan tünetéről van szó.

A gyásznak több szakasza is van, amelyek során a mély letargiától a dührohamokig terjed az érzelmi skála, amin átmegyünk. A depresszió és a harag mind olyan érzések, amik veszélyeztetik a szív egészséges működését, növelik a vérnyomást és a pulzusszámot. Ebben az esetben is nagyobb eséllyel néznek szívinfarktus elé azok, akiknek már korábban is voltak hasonló panaszaik, illetve természetesen a keringési rendszer megbetegedéseiben szenvedők esetében is nagyobb a rizikó.

A fenti hatalmas sokkokhoz adott esetben egy válás vagy egy szakítás is fogható. Ezekben az esetekben szintén nő a szívroham kockázata, bár arra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, hogy pontosan milyen mértékben is.