Először napközben, majd éjszaka is kialakul a vizelettartási képesség. Amennyiben öt éves kor alatt egyéb tünet nincs (húgyúti infekció, fájdalmas vizelés) az állapottal „komolyan” nem kell foglalkozni.

Ezt követően a tartósan fennálló enuresis (éjszakai bevizelés) okát feltétlenül tisztázni kell. A részletes urológiai kivizsgálás során kizárjuk a szervi okokat. A vizelet fajsúlyának kiemelkedő szerepe van az éjszakai antidiuretikus hormon (ADH) kiválasztásának mennyiségi megítélésében. Megkérjük a szülőt, hogy az előzetes folyadék megvonást követôen (lefekvés előtt két órával a gyerek folyadékot ne fogyasszon), esti, éjjeli és reggeli vizeletet hozzon fajsúly meghatározás céljából. Ha a vizeletek fajsúlya nem éri el az 1020-s értéket, az éjszakai antidiuretikus hormon termelése csökkent.

Ilyenkor szoros ellenőrzés mellett igen jó eredményt tudunk elérni az esti folyadékfelvétel megszorításával. Nem szabad megfeledkezni a vizelés kondicionálásáról sem, amit a szakorvossal célszerű megbeszélni. Már néhány hetes kezelés után tapasztaljuk a kedvező eredményt és a betegek legnagyobb részénél a bevizelés megszűnik. A későbbiekben is szükséges a kialakított vizelési szokások betartása és az esti kevés folyadékfelvétel.