Az Amerikai Urológiai Szövetség szerint Amerika női és férfi lakosságának kb. ¼-e vizelettartási zavarban szenved.

A vizelettartási zavar nőknél gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. A 30 és 60 év közötti nők kb. 30%-ánál állapították meg a betegséget, míg a férfiaknak csak 1,5-5%-ánál.

Mi a vizelettartási zavar?

A vizelettartási zavar (inkontinencia) során, a beteg nem tudja megelőzni a vizeletszivárgást. Okozhatja különböző stresszfaktor, mint a köhögés, előfordulhat terhesség alatt és után, ám leggyakrabban az olyan egészségi állapot esetén fordul elő, mint például a túlsúlyosság. Az életkor növekedésével kialakulásának esélye is nő. Megelőzését vagy enyhülését a húgyhólyagkontroll és a medencefenéki, vagy Kegel-gyakorlatok segítik elő.

A kezelés módja több tényezőtől is függ: a vizelettartási zavar típusától, a páciens életkorától és általános egészségi állapotától, illetve elmeállapotától.

Stresszinkontinencia

A medencefenéki, vagy más néven Kegel-gyakorlatok erősítik a húgyhólyag záróizmát, és a medencefenéki izmokat, amelyek segítenek a vizeletszabályozásban.

Húgyhólyagedzés

• Késleltetés: a cél a vizelési inger szabályozása. A beteg megtanulja késleltetni a vizeletet, minden vizelési ingerkor.
• Dupla ürítés: vizelés után várni kell néhány percet, majd újra folytatni.
• Vizelési menetrend: a beteg időbeosztás szerint jár mosdóba a nap folyamán, például kétóránként.

A húgyhólyag edzés segít a betegnek fokozatosan visszaszerezni az irányítást húgyhólyagja felett.

Az inkontinencia kialakulásának okai

Az vizelettartási zavar kialakulásának oka és típusa szorosan összefüggenek.

Stresszinkontiencia kialakulásának okai:

• terhesség és gyerekszülés,
• menopauza: a hirtelen csökkenő ösztrogénszint gyengítheti az izmokat,
• méheltávolítás vagy egyéb sebészeti beavatkozás,
• időskor,
• túlsúlyosság.

Késztetéses inkontinencia kialakulásának okai:

• cystitis, azaz húgyhólyaggyulladás,
• idegrendszeri betegségek, mint a sclerosis multiplex (SM), agyvérzés, vagy a Parinson-kór,
• prosztatamegnagyobbodás, ami a húgyhólyag leereszkedését és húgycsövi irritációt okoz.

Túlfolyásos inkontinencia kialakulása, a húgyhólyag elzáródásakor alakulhat ki, amelynek okai az alábbiak lehetnek:

• a prosztatamegnagyobbodása,
• a húgyhólyagot egy tumor nyomja el,
• húgyúti kövek,
• székrekedés.

Teljes inkontinencia kialakulásának okai:

• születési rendellenesség,
• gerincsérülés, ami alatt az idegpályák is sérültek, így nem jut el az inger az agyból a húgyhólyagig,
• fistula (fekély).

Kialakulásának egyéb okai:

• bizonyos gyógyszerek fogyasztása, például izomlazítók, altatótabletták, vízhajtók, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek és nyugtatók,
• túlzott vagy rendszeres alkoholfogyasztás,
• húgyúti fertőzések.

Az inkontinencia típusai

A vizelettartási zavar típusa általában kialakulásának okával függ össze.

• Stresszinkontinencia: vizeletszivárgás akkor fordul elő, amikor a beteg köhög, nevet vagy egyéb fizikai tevékenységet folytat, mint például fut vagy ugrál.
• Késztetéses inkontinencia: hirtelen egy intenzív vizelési inger tör a betegre, amellyel egy időben vagy utána vizelet szivárog.
• Túlfolyásos inkontinencia: a húgyhólyag teljes kiürítése sikertelen, amely vizeletszivárgást okozhat.
• Teljes inkontinencia: a húgyhólyag nem tudja a vizeletet tárolni.
• Funkcionális inkontinencia: a vizeletszivárgást az okozza, hogy a beteg nem tud eljutni időben a mellékhelységbe, amely legtöbbször mozgásképtelenség miatt történik.
• Kevert inkontinencia: több típus keveréke.

Tünetek

A vizelettartási zavar legfőbb tünete az önkéntelen vizeletszivárgás.

Stresszinkontinencia

A vizelettartási zavar leggyakoribb típusa, különösen nőknél, akik már szültek vagy túl vannak a menopauzán. Ebben az esetben a „stressz” szó fizikai hatásra utal, és nem a mentális stresszre. A beteg önkéntelenül engedi kiszivárogni a vizeletet, amikor a húgyhólyag vagy a vizelésben résztvevő izmok egy hirtelen fizikai nyomás alá kerülnek.

Az alábbi aktivitások válthatják ki a stresszinkontinenciát:

• köhögés, tüsszentés vagy nevetés,
• nehéz súlyok emelése,
• fizikai aktivitás pl. futás.

Késztetéses inkontinencia

A második leggyakoribb típusa a vizelettartási zavarnak: reflexinkontinenciának és túl aktív húgyhólyagnak is nevezik. A húgyhólyag izomfala hirtelen, önkéntelenül összehúzódik, amely visszatarthatatlan vizelési ingert idéz elő.  vizelési inger kialakulása után kis idő telik el a vizeletszivárgásig, így a beteg teljesen tehetetlen ellene.

A késztetést kiváltó okok:

• hirtelen pozícióváltás,
• folyóvíz hangja,
• szex, különösen orgazmus alatt.

A húgyhólyag izmai önkéntelenül működésbe léphetnek a húgyhólyagi idegek, az idegrendszer, vagy az izmok károsodásának következtében.

Túlfolyásos inkontinencia

Ez a típus a prosztatagondokkal küzdő, húgyhólyag károsodott vagy húgycsőelzáródásban szenvedő férfiaknál gyakoribb. Egy megnagyobbodott prosztata elzárhatja a húgyhólyagot.
A húgyhólyag nem tud annyi vizeletet tárolni, amennyit a szervezet termel, vagy nem tud kiürülni teljesen, amely kis mennyiségű vizeletszivárgást okozhat. Általában a betegnek ilyenkor gyakori vizelési ingere van, és ritkábban vagy folyamatosan vizeletcsöpögést tapasztalhat.

Kevert inkontinencia

A stressz és késztetéses inkontinencia tünetei jelentkeznek.

Funkcionális inkontinencia

Azok a betegek, akik funkcionális inkontinenciában szenvednek, tudatában vannak vizelési ingerüknek, ám mozgásképtelenségük miatt nem jutnak el időben a mellékhelységbe.

A funkcionális inkontinencia leggyakoribb okai:

• zavarodottság,
• demencia,
• gyengén látás vagy mozgásképtelenség,
• rossz kézügyesség: a nadrág kigombolásának nehézsége,
• depresszió, szorongás vagy düh.

A funkcionális inkontinencia túlnyomórészt időseknél fordul elő és gyakori az idősek otthonában.

Teljes inkontinencia

Teljes inkontinencia esetén a vizeletszivárgás folyamatos, vagy periódikusan nagyobb adag, irányíthatatlan vizeletszivárgás történik. Ezt születési rendellenesség, gerinc- vagy húgyúti sérülés, illetve fekélyesedés is okozhatja.

Rizikófaktorok

• Túlsúlyosság: extra nyomás éri a húgyhólyagot és a körülötte lévő izmokat. Gyengíti az izmokat és nagyobb valószínűséggel idéz elő vizeletszivárgást köhögéskor vagy tüsszentéskor.
• Dohányzás: krónikus köhögést okozhat, amely időnkénti vizelettartási zavart idézhet elő.
• Nem: az inkontinencia nőknél gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál, különösen szülés után.
• Idős kor: idős korban, a húgyhólyagban és húgycsőben lévő izmok meggyengülnek.
• Néhány betegség és bizonyos egészségi állapot: a cukorbetegség, a vesebetegség, gerincsérülés, és az idegrendszeri betegségek, mint például az agyvérzés növelhetik az inkontinencia kialakulásának a kockázatát.
• Prosztata problémák: az inkontinencia prosztataműtét vagy sugárkezelés után gyakran előfordul.

Diagnózis

Vizelettartási zavar diagnosztizálása:

• Vizeletnapló: a beteg feljegyzi a folyadék mennyiségét, amit elfogyasztott, a vizelet idejét és mennyiségét, illetve feljegyzi a vizeletszivárgás előfordulásának mennyiségét.
• Orvosi vizsgálat: az orvos megvizsgálja a vaginát és a medencefenéki izmok erősségét. A férfiaknál az orvos megvizsgálja a prosztatát a végbélnyíláson keresztül, hogy talál-e elváltozást.
• Vizeletvizsgálat: a vizelet laborban végrehajtott vizsgálata fertőzések és elváltozások kimutatására.
• Vérvizsgálat: a vese működésének kimutatása.
• PVR-teszt: kimutatja, hogy mennyi vizelet maradt a húgyhólyagban vizelés után.
• Kismedencei ultrahangvizsgálat: képet alkot a medencénkről, amelyből kiderülhetnek elváltozások.
• Stresszteszt: a beteget arra kéri az orvos, hogy vizsgálat közben hirtelen nyomást fejtsen ki, így meg tudja figyelni a vizeletmennyiséget, amelyet eközben a páciens veszített.
• Urodinamikai vizsgálat: ennek segítségével megállapítják, hogy mekkora nyomást bír elviselni a húgyhólyag és a húgycsövek.
• Cisztográfia: röntgenfelvétel a húgyhólyagról.
• Cisztoszkópia: a húgycsőbe egy apró csövet vezetnek be, aminek a végén egy kamera van. Ennek segítségével az orvos meg tudja állapítani a húgyutakban lévő rendellenességeket.

Komplikációk

A vizeletszivárgás időnként kellemetlenséget, szégyent és más fizikai problémákat okozhat, melyek közül néhányat felsorolunk.

• Bőrbetegségek: bőrfájdalom, bőrkiütés vagy fertőzés gyakrabban előfordul a vizelettartási zavarban szenvedő betegeknél, ugyanis a bőr nagyrészt nedves, nyirkos. Ez hátráltatja a sebek begyógyulását, illetve könnyen okozhat gombás fertőzést.
• Húgyúti fertőzések: húgyúti katéter használata könnyen idézhet elő húgyúti fertőzést.
• Süllyedés: a vagina egy része, a húgyhólyag és néha a húgycső beeshet a vaginanyílásba, melyet az elgyengült medencefenéki izmok okozhatnak.

A szégyenérzet egyeseknél szociális visszahúzódást idézhet elő, ami depresszióhoz vezethet. Vizelettartási zavar felmerülése esetén mindenféleképpen javasolt az orvosi vizsgálat.

Forrás: www.medicalnewstoday.com