Figyelmeztető jelek I.

2014.04.25. - Írta: dr. Karácsony István, onkológus

Figyelmeztető jelek I.

Az összehasonlító statisztikák szerint úgy a férfi, mint a női daganatos halálozásban világviszonylatban az elsők között vagyunk. Az egyre hatékonyabb gyógyítási lehe­tő­ségek mellett az előrelépés e terüle­ten a hatékony megelőzési tevé­keny­ségtől várható. Az elsődleges rákmegelőzés azt jelenti, hogy az emberi szervezettől távol kell tartani minden rákkeltő, vagy felté­te­lez­hetően rákkeltő vegyületet. Igyekezzünk szervezetünkbe olyan anyagokat bevinni, amelyek valamiféle védőhatást jelentenek a rákos megbetegedésekkel szemben.

Ezen anyagok között szerepelnek az ún. antioxidánsok (A-, C-, E-vitamin, bétakarotin, néhány nyomelem, pl. a szelén). A másodlagos rákmegelőzést a különféle rákszűrő vizsgálatok jelentik. Ismeretes a méhnyakrák szűrés (hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálatával kiegészítve), vagy a mammográfia (az emlő röntgenfénykép felvétele), vagy a béldaganatok kiszűrésére irányuló székletvizsgálatok, amikor különféle kémiai módszerekkel – egyébként nem látható – vérnyomokat keresnek a székletben.

Lényeg, hogy az adott daganatos betegséget nagyon korai állapotban, adott esetben már a rákot megelőző helyzetben lehessen megállapítani. A gyógykezelés lehetősége nagyrészt a korai kórmegállapítás függvénye. A rákszűréseket sem anyagi, sem más szempontok miatt nem célszerű az egész lakosságra eleve kiterjeszteni, hanem csak azokra a rétegekre ahol az adott betegség előfordulásának lehetősége jelentős. Néhány esetben ez a kör meglehetősen széles, így pld. méhnyakrák szűrést javasolunk életkortól függetlenül a rendszeres szexuális életet élő nőknek, vagy emlőszűrést a 40-45 év felettieknek. Összeállításunkban szerepelnek azok az ún. veszélyeztető tényezők, amelyek fennállásakor bizonyos daganatféleségek bekövetkeztére fokozottan kell számítani. Sajnos, a rákos betegségeknek olyan jele nincs, amely biztosan korai formában hívná fel a figyelmet e megbetegedések megjelenésére. A gyanújelek nem jelentenek feltétlenül rákos betegséget, sőt az esetek nagy részében hátterükben egyszerű, könnyen gyógyítható elváltozások állnak (pl. gyulladások), csupán azt jelentik, s ezt nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy haladéktalanul szükséges a szakorvosi vizsgálat.

Összefoglalásunk nem törekedett, és nem is törekedhetett teljességre, de reméljük elősegítette a tájékoztatást, és így a daganatellenes küzdelemét is.  

A tü­dő (hör­gő) da­ga­na­tai

Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

  • mas­­szív le­ve­gő­szen­­nye­ző­dés,
  • erős do­hány­zás (na­pi 15-20 szál ci­ga­ret­ta, de a pas­­szív do­hány­zás is),
  • ve­gyi anya­gok­kal (az­beszt, ar­zén, króm, nik­kel-ve­gyü­le­tek) zárt he­lyen rend­sze­re­sen vég­zett mun­ka,
  • 60 éves kor fe­lett le­zaj­ló tü­dő­gyul­la­dás,
  • ko­ráb­ban le­zaj­lott tü­dő­be­teg­sé­gek (pl. tbc).

Gya­nú­je­lek:

  • tar­tós kö­hö­gés,
  • vér­kö­pés,
  • bi­zony­ta­lan mell­ka­si fáj­dal­mak,
  • láz, hő­emel­ke­dés,
  • in­ger­kö­hö­gé­sek (szá­raz, a to­rok­ban ka­pa­ró ér­zés­sel já­ró kö­hö­gés).

 Bél-, vég­bél da­ga­na­tok

Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

  • örök­le­tes té­nye­zők (pl. a csa­lád­ban több sze­mély­nél elő­for­du­ló poli­pu­sok),
  • rend­szer­te­len és ros­tok­ban sze­gény ét­ke­zés.

Gya­nú­je­lek:

  • vér a szék­let­ben,
  • emész­té­si za­va­rok (has­me­nés és szék­re­ke­dés vál­ta­ko­zá­sa, szé­ke­lé­si ne­héz­sé­gek, bi­zony­ta­lan ha­si fáj­dal­mak, puf­fa­dás, je­len­tős fo­gyás).

 A száj­üreg da­ga­na­tai

Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

  • erős do­hány­zás,
  • tö­mény sze­szes­ital­ok rend­sze­res fo­gyasz­tá­sa,
  • el­ha­nya­golt, rossz fo­ga­zat,
  • a szájhigiéne hi­á­nya,
  • for­ró éte­lek, ita­lok, va­la­mint túl­fűsze­re­zett éte­lek fo­gyasz­tá­sa.

Gya­nú­je­lek:

  • csí­pő, ége­tő, vagy ide­gen­test ér­zés a száj­üreg­ben,
  • cso­mók az áll alatt, vagy a nya­kon,
  • „seb” a nyel­ven, vagy a száj­ban.

 A gé­ge da­ga­na­tai

Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

  • erős do­hány­zás,
  • tö­mény ita­lok fo­gyasz­tá­sa,
  • por és kü­lön­bö­ző ve­gyi anya­gok tar­tós be­lég­zé­se,
  • ko­ráb­ban „gé­ge-po­lip” mi­att ke­zelt be­te­gek.

Gya­nú­je­lek:

  • tar­tós re­kedt­ség,
  • sut­to­gó­vá vá­ló be­széd,
  • beszélési nehézségek,
  • tapintható csomók a nyakon.

Szakértőink

dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus



Bezár