Hogyan őrizhetjük meg csontjaink egészségét?

Hogyan őrizhetjük meg csontjaink egészségét?

A csontjaink egészségének védelme egyszerűbb, mint azt elsőre gondolnánk. A lényeg az, hogy tudjuk, milyen hatással van a csontok állapotára az étrend, a testmozgás és más életmódbeli tényezők.

A csontok számos szerepet betöltenek a szervezetben: gondoskodik a struktúráról, védi a belső szerveket, rögzíti az izmokat és tárolja a kalciumot. Amíg fiatalkorban különösen fontos az, hogy lépéseket tegyünk az erős és egészséges csontok kialakulásáért, addig felnőttkorban a csontok egészségének megőrzéséért tehetünk lépéseket.

Miért fontos a csontok egészsége?

A csontjaink folyamatos változásban vannak – új csontok jönnek létre, a régiek pedig lebomlanak. Fiatalon a test gyorsabban építi fel az új csontokat, mint ahogy a régieket lebontja, és a csonttömeg is növekszik. A legtöbb ember a csonttömegének csúcsát valamikor 30 éves korában éri el. Ezután a csontok átalakulása folytatódik, viszont valamivel több csonttömeg vész el, mint amennyi termelődik. Hogy mennyire tud kifejlődni a csontritkulás (vagyis az az állapot, amikor a csontok meggyengülnek és törékennyé válnak), az attól függ, hogy milyen csonttömeget érünk el 30 éves korunkra, és hogy ezután milyen gyorsan veszítünk belőle. Minél magasabban van a csonttömeg csúcsa, annál több csont van „tartalékban”, és annál kevésbé valószínű, hogy csontritkulás fejlődjön ki az évek során.

Mi befolyásolja a csontok egészségét?

Számos tényező van, amelyik hatással lehet a csontok egészségére. Ilyen például:

  • a kalcium mennyisége az étrendben. A kevés kalciumot tartalmazó étrend csökkentheti a csontsűrűséget, korai csontritkulást idézhet elő, és fokozza a csonttörések veszélyét.
  • a fizikai aktivitás. A fizikailag inaktívabb embereknél nagyobb az esélye a csontritkulásnak, mint az aktívabb társaiknál.
  • a dohányzás és alkoholfogyasztás. Kutatások szerint a dohányzás gyengíti a csontokat. Hasonlóképpen ha valaki rendszeresen napi két alkoholos italnál többet fogyaszt, az szintén növeli a csontritkulás kockázatát. Ez utóbbi valószínűleg azért van, mert az alkohol megzavarhatja a szervezet azon képességét, ami a kalcium elnyelését célozza.
  • a nem, a testsúly és az életkor. Nőként nagyobb az esély a csontritkulás jelentkezésére, mivel a nőknek kevesebb a csontszövetük, mint a férfiaknak. Veszélyt jelent továbbá az extrém soványság (ahol a testtömeg-index 19 vagy annál kevesebb) és az alacsony testkörméret, mert így kevesebb lehet a csonttömeg, mint amennyi a kor szerint kellene, hogy legyen. Emellett a csontok vékonyabbá és gyengébbé válnak a kor előrehaladtával.
  • a nemzetiség és családtörténet. A csontritkulás veszélyének nagyobb mértékben vannak kitéve a fehér és ázsiai származású emberek. Továbbá ha a szülőnek vagy a testvérnek csontritkulása van, szintén rizikófaktort jelent, különösen ha a családban korábban előfordultak csonttörések.
  • a hormonszint. A túl sok pajzsmirigyhormon csontvesztést okozhat. Nőknél a menopauzával együtt járó ösztrogén-szint csökkenés drámai mértékben megnő. A menstruáció hosszú ideig tartó elmaradása (amenorrhea), mely a menopauza előtt lép fel, növeli a csontritkulás veszélyét. Férfiaknál az alacsony tesztoszteronszint okozhat csonttömeg-visszaesést.
  • a táplálkozási zavarok és egyéb állapotok. Az anorexiával vagy bulimiával küzdő emberek a csontveszteség veszélyével is szembe kell, hogy nézzenek. Ezen kívül egy gyomorműtét (például gastrectomia), a súlycsökkentő műtétek, illetve az olyan állapotok, mint például a Crohn-betegség, a lisztérzékenység és a Cushing-kór befolyásolhatják a szervezet azon képességét, hogy megfelelően elnyelje a kalciumot.
  • bizonyos gyógyszerek. A kortikoszteroid gyógyszerek hosszú távú használata, mint például a prednizolon, kortizon, prednizolon és dexametazon ártanak a csontoknak. A csontritkulás kockázatát növelő egyéb gyógyszerek közé tartoznak a mellrák kezelésére alkalmazott aromatáz-gátlók, a szelektív szerotonin visszavétel-gátlók, a metotrexát, néhány roham elleni pirula és a protonpumpa-gátlók.

Mit lehet tenni a csontok egészségének megőrzéséért?

Néhány egyszerű dolgot mi is tehetünk azért, hogy megakadályozzuk vagy lelassítsuk a csontvesztést:

  • Legyen kalciumdús az étrend! A 19 és 50 éves kor közötti felnőttek, és az 51-70 éves kor közötti férfiak esetében az ajánlott napi bevitel (RDA) kalciumból 1000 milligramm. Az ajánlott mennyiség napi 1200 milligrammra emelkedik az 50 év feletti nők és a 70 éves kor fölötti férfiak körében. Jó kalciumforrások közé tartoznak a tejtermékek, a mandula, a brokkoli, a kelkáposzta, a konzervlazac, a szardínia, illetve a szójatermékek, mint mondjuk a tofu. Ha úgy találjuk, hogy az étrendünkből nehezen kap elég kalciumot a szervezetünk, kérjük ki az orvosunk véleményét a táplálék-kiegészítőkről.
  • Ügyeljünk a D-vitaminra! A szervezetünknek szüksége van D-vitaminra, hogy a kalcium felszívódhasson. A D-vitamin napi ajánlott bevitele a 19-70 év közötti felnőtteknél 600 nemzetközi egység (IUs) naponta. 71 évnél idősebbeknél az ajánlás 800 egységre emelkedik. Jelentős D-vitaminforrásnak számítanak az olajos halak, mint a tonhal és a szardínia, valamint a tojássárgája és a dúsított tej. A napfény szintén hozzájárul a szervezet D-vitamin-termeléséhez. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy kellő mennyiséget kap-e a testünk D-vitaminból, kérdezzük meg kezelőorvosunkat, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a táplálék-kiegészítők terén.
  • Legyen a fizikai aktivitás a napi rutin része! A súlycsökkentő gyakorlatok, mint például a gyaloglás, kocogás, tenisz és a lépcsőzés segíti a csontok erősödését, és lassítja a csontveszteséget.
  • Kerüljük a káros szenvedélyeket! Hagyjuk abba a dohányzást, és ne igyunk többet két alkoholtartalmú italnál többet egy nap.

Igényeljünk orvosi segítséget!

Ha aggódunk a csontjaink egészségéért, illetve a csontritkulás kialakulása miatt, konzultáljunk az orvosunkkal. Ő ajánlhat csontsűrűség-vizsgálatot, melynek eredményei segítenek az orvosnak felmérni a csontok sűrűségét, valamint meghatározni a csontvesztés mértékét. A kapott információk és rizikófaktorok kiértékelésével az orvos meg tudja állapítani, milyen gyógymód volna a legalkalmasabb a számunkra a csontvesztés lelassítása érdekében.


Szakértőink

Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos



Bezár