Szorongatva

2010.12.16. - Írta: Szlávics Noémi

Szorongatva

A szorongás alapja mindig félelem. Freud megkülönböztette a valós szorongást, mint reálisan bekövetkezhető, negatív tartalmú események előrejelzőjét, valamint a neurotikus szorongást, amelyet belső, erkölcsi tartalmú kétségeknek tulajdonított. Ez a fajta, Freud által neurotikus szorongásként aposztrofált jelenség nagyjából megfeleltethető a DSM IV. által generalizált szorongásként (GAD) definiált pszichés zavarnak.

A szorongásos zavarok átfogó fejezetet képeznek a pszichiátriai orvoslásban, ezen belül kell megkülönböztetnünk a generalizált szorongást, mint külön kórképet. A GAD-től feltétlenül el kell különítenünk a racionális szorongást – ha valaki elmulaszt valami fontosat, adott esetben joggal számít arra, hogy hibáját számon kérik rajta, és szorongása ilyenkor teljesen normális emberi reakciónak számít. Generalizált szorongásról akkor beszélünk, ha a szorongásos tünetegyüttes nem társul más pszichiátria kórképhez – depresszióhoz vagy valamilyen személyiségzavarhoz például –, és az egyén mindennapjait és cselekedeteit egyfajta megfoghatatlan, irracionális félelem uralja.
A "generalizált", vagyis "általános" kifejezés arra utal, hogy a betegségnek nincsenek olyan jól meghatározható, markáns jellegzetességei, mint más szorongásos kórképeknél, inkább sokféle tünet ad egyénenként változó kombinációkat. A GAD-et folyamatos aggodalmaskodás, túlzott félelem jellemzi, mely az élet minden, leghétköznapibb területeire is kivetülhet. Míg a szociális fóbia esetében a betegben a társas együttlét lehetősége vált ki szorongást, addig a GAD-ben egyáltalán nem különíthető el hasonló módon semmilyen helyzet, dolog vagy esemény.

Tünetek és terápiák

A GAD-re jellemző az állandósuló nyugtalanság-érzés, idegesség, feszültség. A fáradékonyság és a koncentrálási zavarok is a vezető tünetek között szerepelnek, gyakran jelentkezik ingerlékenység és alvászavar is. A betegek gyakran rettegnek a jövőtől, van, hogy a teljesítménnyel vagy aktivitással kapcsolatos aggodalmak kerülnek a szorongás előterébe. Jellemzők még az egzisztenciális, magánélettel kapcsolatos félelmek, vagy a saját és családtagok egészségi állapota miatt érzett aggodalmak. Az állandósult félelem súlyos mértékben befolyásolja az egyén teljesítményét, melyet észlelve a beteg természetesen még inkább szorongani kezd – így alakul ki az ördög kör, amelyből egyre nehezebb szabadulni. Bár betegek többsége belátja, hogy félelmei irracionálisak, szorongásukat mégsem képesek kontrollálni, így az teljesen átveheti az uralmat életük fölött.
A GAD szerencsére az egyik legeredményesebben kezelhető pszichiátriai kórkép. Jól hat rá a kognitív és az interperszonális terápia, és nem utolsó sorban a relaxációs technikák elsajátítása is sokat segíthet az elveszett kontroll visszaszerzésében. Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség lehet: ilyenkor leggyakrabban szorongásoldó szerek, főképp benzodiazepin-félék használatosak, illetve a szakorvosok egyre gyakrabban írnak fel bizonyos SSRI-készítményeket, melyek igen hatékonyan csökkenthetik a szorongást.

 


Szakértőink

dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus



Bezár