Hogyan hat az időjárás a hangulatunkra?

Néhány érdekesség az időjárás és a hangulat kapcsolatáról

Hogyan hat az időjárás a hangulatunkra?

Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy az időjárás képes lehet befolyásolni a hangulatunkat. Valójában a legtöbb ember szervezete valamilyen módon reagál a közelgő felmelegedésre, esős időre, a borongósabb vagy éppen a napfényesebb napokra. Mostanság pedig pont abban a periódusban vagyunk, amikor egyik nap hűvöskés, másik nap pedig melegebb időjárást tapasztalunk. Azonban a legnagyobb kérdés, hogy az időjárás hogyan hat ránk? Mindez csupán pszichológia vagy tud valódi változásokat is eredményezni a szervezetünkben?


Nézzük is meg, hogyan befolyásolja az időjárás a hangulatunkat, továbbá néhány érdekes tény is hasznosnak bizonyulhat.


Milyen hatásokat gyakorol a tél a hangulatra?


Néhány korábbi írásunkban pedzegettük már ezt a témakört. Ugyanis a téllel és a hidegebb évszakokkal együtt nem csak a hideg köszönt be az életünkbe, hanem a szezonális affektív zavarok is nagyobb eséllyel fordulnak elő. Amúgy az angol nyelvjárásban rengeteg szóvicc terjedt el, hiszen ennek a jelenségnek a rövidítése SAD (Seasonal Affective Disorder), ami éppen szomorúságot jelent.

Nagyon sokan úgy hiszik, hogy az ilyen érzelmi hangulatingadozások a napfény hiánya miatt alakulnak ki a téli hónapokban. Tanulmányokkal is bizonyították, hogy az emberek pozitívan reagálnak a napfényre és jobban érzik magukat annak hatására. Habár a szezonális affektív zavar nagyon ritka, még az is lehangoltnak érezheti magát a téli hónapokban és hidegebb évszakokban, aki nem szenved ilyenben.

Igazából sokan túlgondoljuk, milyen módon és mekkora mértékben tud az időjárás ráhatást gyakorolni a hangulatunkra. Néhány kutatás kimutatta, hogy az ilyen típusú „téli depresszió” előfordulása nagy mértékben eltúlzott, valamint a legtöbb embert nem is érinti a szezonális hangulatváltozás. Így viszont azt állapíthatjuk meg, hogy a hideg nem sokat befolyásolja a hangulatot.


Az extrém időjárás befolyásolja az empátiát


A rossz időhöz kapcsolható nehézségek növelhetik az empátia érzését egyes emberekben. A mindennapi események tekintetében a szélsőséges időjárási viszonyok nagyon egyszerűen befolyásolhatják az érzéseinket. Hiszen ilyen esetekben a szolidaritás, a közösségi szellem mélyebben gyökerezik az emberekben.

Habár a filmek és a könyvek is sokszor olyan látszatot keltenek, hogy egy katasztrófahelyzet a legrosszabbat hozza ki az emberből és egyszerűen megindul a küzdelem a „túlélésért”. A valóság azért merőben más. Azok a személyek, akik hasonló krízishelyzetbe kerülnek, meglehetősen önzetlenek és segítőkészek a másik irányába.


Rossz időjárás + a rossz nap = szörnyű nap


Hogyha valakinek eleve jó napja van, akkor szerencsére a rossz idő nem nagyon fogja lelombozni. Viszont, ha valaki már eleve rosszul kelt fel és ébredés óta lehangolt, akkor a rossz időjárás a már eleve rossz hangulatát még súlyosabbá tudja változtatni.


Milyen mértékben függ a hangulat az időjárástól?


Egy 2008-as tanulmányban naponta több, mint 1200 felnőtt férfi és nő személyiségét, valamint hangulatát értékelték ki. Az eredmények elemzésével megállapították, hogy az éghajlattal kapcsolatos tényezőknek (hőmérséklet, napfény, szél, eső) nincs nagy mértékben kimutatható hatása a pozitív hangulatú személyekre, viszont ezzel párhuzamosan a negatív hangulatot képesek befolyásolni. A hőmérséklet növekedése pozitív irányban hatott a negatív hangulatú egyének nagy többségére. Ezen kívül az erősebb szél és a napfény csökkenése még inkább lehangolta a már elve negatív hangulatú embereket. Természetesen, ezek az eredmények egyénenként eltértek, szóval nagy általánosításokat nem lehet levonni.

Még azt is megállapították, hogy a napfény mennyisége néhány embernél befolyásolta, mennyire érzik magukat fáradtnak. Az eredmények egyelőre bizonytalanok voltak, viszont rámutattak arra a tényre, hogy sokkal több olyan kutatásra lesz szükség a jövőben, amik az időjárás és a hangulat kapcsolatával foglalkoznak.


A meleg idő és az erőszakos bűncselekmények


Egyéb kutatások pedig arra mutattak rá, hogy az évszak sok más egyéb tényezővel együtt szerepet játszhat az erőszakos bűncselekmények előfordulásában is. A Kaliforniában található Berkeley Egyetem kutatói korábbi 60 tanulmányt megvizsgáltak az erőszakos bűncselekmények mértékéről és összefüggéseket találtak az erőszak és a hőmérséklet, valamint a csapadékviszonyok között. Szóval, ha figyelembe vesszük, hogy a globális hőmérséklet tovább fog emelkedni a következő évtizedekben, nem túl fényes kép kezd kirajzolódni.


Az öngyilkosság, mint szezonális tényező


Egyes kutatások pedig arra világítottak rá, hogy az öngyilkosságok gyakrabban fordulnak elő a késő tavaszi és a kora nyári időszakban. Ez a jelenség pedig már a tizenkilencedik században megfigyelhető volt. Ebben sajnos megint nincs egyöntetű ténymegállapítás. Néhány kutatás merőben ellentmond ennek a megfigyelésnek, míg mások egyértelműen alátámasztják az öngyilkosság szezonális csúcsát ezekben az időszakokban. A tanulmányok rámutattak arra is, hogy a napfény és a magasabb hőmérséklet összefüggésben lehet az öngyilkos gondolatokkal. Ezért lehetséges, hogy ilyenkor magasabb az öngyilkossági ráta.


A mérsékelt éghajlat és a boldogság


Más kutatások pedig rámutattak arra is, hogy az éghajlat és a boldogság mértéke között is lényeges kapcsolat van. A mérsékelt éghajlati területeken az átlaghőmérséklet magasabb télen és alacsonyabb nyáron. Szóval nagyon úgy néz ki, hogy ez szoros összefüggésben áll a megnövekedett boldogságérzéssel. Az év folyamán az enyhébb tél és a hűvösebb nyár miatt egyszerűbb minél több időt a szabadban tölteni. A fizikai aktivitás mellett pedig a napon töltött idő is csökkenti a stresszt és növeli a boldogság érzését.



Forrás: www.thriveglobal.com


Szakértőink

dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos



Bezár