A Magyar Gyemekgyógyászati Társaság Neonatológiai Szekciójának RSV Munkacsoportja ezért elhatározta, hogy egy, az ezekben a hónapokban különösen aktív vírusfertőzésre külön is felhívja a figyelmet. A tél a légúti megbetegedések időszaka, ilyenkor még a gyakorlott kisbabás szülők is hajlamosak könnyelműbben kezelni, ha a picin orrfolyást, fülfájást, és nem túl magas lázat észlelnek. Az egészséges csecsemőknél egy ilyen fertőzés az egyszerű meghűlés tüneteivel jár, és a baba gyorsan meggyógyul. Koraszülött babáknál azonban komolyabbá válhat a baj: még gondos ápolás mellett is, három-öt nap múlva súlyosabb tünetek alakulhatnak ki: köhögés, szapora, kihagyó légzés, fulladás. Ezen fertőzés szövődményei miatt gyakran kórházi felvétel, illetve intenzív osztályos elhelyezés, esetenként lélegeztetés válik szükségessé. Sajnos a kórházi kezelés ellenére a fertőzés egy-két százaléka halálos kimenetelű. A baj okozója a Respiratory Syncytial Vírus (RSV), amely az influenzához hasonlóan szezonálisan bukkan fel, októbertől márciusig a legaktívabban. A Lancet, a tekintélyes orvosi lap megdöbbentő felmérést közölt: a WHO szerint 12,2 millió öt év alatti gyermek hal meg évente. Közülük minden harmadik baba alsó légúti megbetegedésben, amelyért nagyrészt az influenza és az RSV felelős.
A fejlett országokban rendszeresen szűrik a kisbabákat. Így egy Houstonban végzett felmérés szerint a két év alatti gyermekek 90%-a, egy svédországi statisztika szerint pedig a 18 hónapos kisbabák 87%-a átesik a fertőzésen. Mindenki megfertőződhet, még a felnőttek is, de a vírus különösen a két év alatti koraszülött babákra veszélyes. Ők a legkevésbé ellenállóak.
A riasztó statisztikák miatt alakította Magyar Gyermekgyógyászati Társaság az RSV Munkacsoportot, hogy a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével segítse a szülőket a betegség felismerésében és megelőzésében. Dr. Pintér Sándor profeszszor úr a munkacsoport vezetője elmondta: különösen veszélyes a vírus azoknál a csecsemőknél, akiknek az ellenálló képessége kisebb, gyenge immunrendszerűek, veleszületett szívfejlődési rendellenességben, vagy krónikus tüdőbetegségben szenvednek, műtéten estek át, ill. légzőszerveik fejletlensége miatt gépi légzésre szorulnak. A kockázatot növeli, ha a hat hónapnál fiatalabb, légzőszervi megbetegedésre hajlamos csecsemők dohányos szülők között élnek. A szülő legfontosabb feladata a megelőzés, azaz:
Gyakori kézmosás, a baba játékainak, az általa használt eszközöknek a rendszeres fertőtlenítése.
Fokozott figyelem a gyermek környezetére: a csecsemő ne aludjon együtt iskolás, vagy óvodás testvérével, szüleivel; ne helyezzék dohányfüstös környezetbe; ne vigyük nagyobb társaságba, vagy nagy tömeg által látogatott helyekre.
Felnőttek által használt eszközök elkülönítése, használt zsebkendők azonnali kidobása.
A veszélyeztetett babák esetében a gyermekorvos azonnali értesítése.
A veszélyeztetett koraszülöttek csupán egyharmada kerül megbetegedése esetén kórházba, mivel azonban gyógyításra alkalmas gyógyszer nincs, pusztán tüneti kezelés alkalmazható. A betegséget nehéz azonosítani, ezért az újszülöttek, ezen belül a nemrég kórházból kikerült koraszülöttek esetében a baj végzetes is lehet. A megelőzés legbiztosabb módja lehetne, ha Magyarországon is alkalmaznák azt az injekciót, amelyet az USA-ban és az Európai Unióban már a napi gyakorlatban használnak. A géntechnológiával kifejlesztett injekció specifikus antitestek bejuttatásával védi meg a csecsemőt a fertőzéstől. Az RSV Munkacsoport véleménye szerint ez a legkorszerűbb védekezés, amely ugyan nem olcsó, de szükségessége megkérdőjelezhetetlen. Hiszen mind a családtól, mind pedig a beteg babától nem csekély áldozatot kívánó inkubátoros kezelés, az életért való hosszú, keserves küzdelem után még fájóbb a veszteség, amilyet az ilyenkor gyakrabban előforduló légúti fertőzések szövődményei okozhatnak.