A húsvét a kereszténység számára Krisztus kereszthalálának és feltámadásának ünnepe. Úgy tartják, ez éppen a zsidó húsvét, azaz a kivonulás ünnepével egy időben történt, hiszen ezt ünnepelte meg Jézus tanítványaival az utolsó vacsorán.
A katolikus hagyományban csütörtök az utolsó vacsora és a Getsemáné-kerti virrasztás napja: ekkor fogták el Krisztust és kezdődött meg szenvedése. A csütörtöki misében ezért lecsupaszítják az oltárt, kiviszik a virágokat, kinyitják a tabernákulumot, ami üres, nincs benne az oltári szentség, valamint esti virrasztást tartanak. Pénteken halálra ítélték Krisztust, aki a vállán felcipelte a keresztet a Golgota dombra, ahol aztán megfeszítették. Ezen a napon nem tartanak misét, legalábbis a szó hagyományos értelmében nem. A templomok teljesen díszítetlenek, lecsupaszítottak, az oltárszekrény üres, csengők helyett kereplőt használnak, a pap piros színű ruhát visel, ami a vértanúságot jelképezi. Ezzel a sivár hangulattal gyászolják az örök főpapot, aki áldozatot mutatott be népéért. Ostyát sem szentelnek, az áldozáshoz az előző nap megszentelt kenyeret használják. A szertartás részét képezi Krisztus szenvedéstörténete, a passió felolvasása, valamint a kereszt körmenetben történő behozatala, amely előtt a hívek kifejezik hálájukat. Délután keresztutat tartanak, a gyermekek számára akár ismeretterjesztő vagy játékos formában, a felnőttek számára inkább gyászoló megemlékezés ez. Ami az étkezést illeti, itt érkeztünk el a hamvazószerdával megkezdett negyvennapos böjtnek. E pénteken a hagyományok szigorúan veszik a húsmentes étkezést, az egyszeri jóllakást (ez táplálkozástudományi szempontból logikus alapokon nyugszik, hiszen a nagy húsvéti lakomát a gyomor egyfajta pihentetése előzi meg – de ez természetesen csak a modern korban fontos igazán).
Nagyszombaton Krisztus a sírjában feküdt, aminek következtében egészen estig folytatódik a gyász és a böjtölés. A templomokban ilyenkor lehetőség van meglátogatni a szent sírt, általában ennek folyamatos őrzését is biztosítják. Ez a nap az otthoni készülődés jegyében telik, a keresztény családok számára egyházilag engedélyezett, hogy a húsvéti ünneplést, vacsorát már az esti mise előtt, délután megtartsák. Ekkor jut hagyományosan főszerephez a húsvéti sonka, ami a böjt hústilalma után még különlegesebb fogásnak számít. Emellett a tojás, a friss zöldségek is mind az újjászületés, a feltámadás jelképei. A szombat esti feltámadási mise már tulajdonképpen a vasárnapi ünneplés részét képezi. Ez hagyományosan hosszú szertartás, este nyolc körül kezdődik és egészen az éjszakába nyúlik, ami ugyanakkor templomonként eltérő is lehet. A misén halleluja is felhangzik, amit csütörtök óta nem énekeltek, harangoznak, visszatér a templomba minden szín és élet. A misét nagy körmenet zárja. Vasárnap és hétfő, a két hivatalos ünnepnap egybeesik a keresztény kétnapos vallási ünnep idejével, ekkor ünnepi miséket mutatnak be.
Ha mást nem is, legalább a fentieket jegyezzük meg a húsvéti ajándékozás és családi örömünnepek közepette is – akkor is, ha nem vagyunk vallásosak.
