A jövőben megelőzhető lesz a stressz kialakulása?

2011.05.31. - Írta: DÁ

Címkék: agy stressz
A jövőben megelőzhető lesz a stressz kialakulása?

Angol kutatók olyan kezelésen dolgoznak, amely segítségével előre ki lehetne védeni a stressz negatív hatásait. Egy friss tanulmány fő témája a neuropszin nevű fehérje, amit az agy érzelmi központja – így egyben „félelem-felelőse” –, az amigdala termel. Amikor az amigdalában megnő a neuropszin termelése, olyan kémiai reakciók indulnak be, amelyek aggodalomhoz, félelemhez vezetnek.

A tudósok egereket vizsgáltak, és ennek során kimutatták, hogy a neuropszin fehérje termelésének blokkolása által csökkenteni lehet a stresszt. Az eredmények segítségével a jövőben akár célzott kezelések révén is lehetne kezelni a stresszbetegségben szenvedők nehézségeit.

Friss kutatások szerint a nyugati társadalmak lakosságának legalább egynegyede szenved élete során valamilyen félelemhez, aggodalmaskodáshoz kapcsolódó lelki zavartól. A tudósok szerint a stressz kiváltotta betegségek nemcsak személyes szinten okoznak problémákat, de összeadódva társadalmilag, sőt, gazdaságilag is nehézségekhez vezetnek. Eddig is tudtuk, hogy bizonyos emberek hajlamosabbak túlaggódni a hétköznapokat, és emiatt sokkal inkább kiteszik maguknak az állandó feszültségből fakadó ártalmaknak. Habár hétköznapi traumákkal szinte mindannyian szembesülünk, a többség szerencsére megússza a nehézségeket komoly testi vagy mentális betegségek nélkül. Másoknál azonban hosszabb távon depresszióhoz vagy poszttraumatikus stressz szindrómához vezet a folyamatos nyomás. Utóbbi egy olyan betegség, amelynek következtében a betegek újból és újból átélik az adott traumát, rémálmok, visszatérő nyomasztó gondolatok kínozzák őket, teljesen felőrölve idegeiket.

A tudósok azt vették górcső alá, molekuláris szinten mi váltja ki káros külső hatásokra az aggodalmaskodást, rettegést. Szintén megvizsgálták, miként eredményeznek a stresszhez kapcsolódó környezeti tényezők az embereknél különböző viselkedési válaszreakciókat. Mindennek érdekében genetikai, molekuláris, elektrofiziológiás és viselkedési kutatásokat egyaránt végeztek. Megállapították: agyunk érzelmi központja, az amigdala úgy reagál a stresszre, hogy megnöveli a neuropszin nevű fehérje termelését. Mindez olyan kémiai reakciókat indít be a testben, amelyek még aktívabb működésre ösztönzik az amigdalát, amolyan ördögi kört alakítva ki ezáltal. Vagyis a stressz egészen a sejtek szintjéről „indul” az emberi szervezetben.

A szakemberek a folyamatok viselkedési következményeit is tanulmányozták. A vizsgált egerek közül a stressztől szenvedő állatok elkerülték lakhelyük bevilágított, nyílt tereit, mert nem érezték magukat biztonságban. Amikor azonban agyukban blokkolták a neuropszin termelését, gátlásaik feloldódtak, egyből jobban érezték magukat. A tudósok következtetése szerint e fehérje és néhány vele reakcióba lépő kémiai anyag határozza meg, mennyire sérülékeny valaki a stresszhatásokkal szemben.

Az orvosok most azt remélik, hogy a szóban forgó kémiai reakciók alaposabb megértése a stresszbetegségek megelőzése során is úttörő jelentőséggel bírhat majd.
 


Szakértőink

Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos



Bezár