A tudósok egereket vizsgáltak, és ennek során kimutatták, hogy a neuropszin fehérje termelésének blokkolása által csökkenteni lehet a stresszt. Az eredmények segítségével a jövőben akár célzott kezelések révén is lehetne kezelni a stresszbetegségben szenvedők nehézségeit.
Friss kutatások szerint a nyugati társadalmak lakosságának legalább egynegyede szenved élete során valamilyen félelemhez, aggodalmaskodáshoz kapcsolódó lelki zavartól. A tudósok szerint a stressz kiváltotta betegségek nemcsak személyes szinten okoznak problémákat, de összeadódva társadalmilag, sőt, gazdaságilag is nehézségekhez vezetnek. Eddig is tudtuk, hogy bizonyos emberek hajlamosabbak túlaggódni a hétköznapokat, és emiatt sokkal inkább kiteszik maguknak az állandó feszültségből fakadó ártalmaknak. Habár hétköznapi traumákkal szinte mindannyian szembesülünk, a többség szerencsére megússza a nehézségeket komoly testi vagy mentális betegségek nélkül. Másoknál azonban hosszabb távon depresszióhoz vagy poszttraumatikus stressz szindrómához vezet a folyamatos nyomás. Utóbbi egy olyan betegség, amelynek következtében a betegek újból és újból átélik az adott traumát, rémálmok, visszatérő nyomasztó gondolatok kínozzák őket, teljesen felőrölve idegeiket.
A tudósok azt vették górcső alá, molekuláris szinten mi váltja ki káros külső hatásokra az aggodalmaskodást, rettegést. Szintén megvizsgálták, miként eredményeznek a stresszhez kapcsolódó környezeti tényezők az embereknél különböző viselkedési válaszreakciókat. Mindennek érdekében genetikai, molekuláris, elektrofiziológiás és viselkedési kutatásokat egyaránt végeztek. Megállapították: agyunk érzelmi központja, az amigdala úgy reagál a stresszre, hogy megnöveli a neuropszin nevű fehérje termelését. Mindez olyan kémiai reakciókat indít be a testben, amelyek még aktívabb működésre ösztönzik az amigdalát, amolyan ördögi kört alakítva ki ezáltal. Vagyis a stressz egészen a sejtek szintjéről „indul” az emberi szervezetben.
A szakemberek a folyamatok viselkedési következményeit is tanulmányozták. A vizsgált egerek közül a stressztől szenvedő állatok elkerülték lakhelyük bevilágított, nyílt tereit, mert nem érezték magukat biztonságban. Amikor azonban agyukban blokkolták a neuropszin termelését, gátlásaik feloldódtak, egyből jobban érezték magukat. A tudósok következtetése szerint e fehérje és néhány vele reakcióba lépő kémiai anyag határozza meg, mennyire sérülékeny valaki a stresszhatásokkal szemben.
Az orvosok most azt remélik, hogy a szóban forgó kémiai reakciók alaposabb megértése a stresszbetegségek megelőzése során is úttörő jelentőséggel bírhat majd.