Szakemberek az időjárásváltozás okozta depressziót szezonális affektív zavarnak nevezik (seasonel affective disorder: SAD). Legtöbb eset a téli hónapokra korlátozódik. Vannak, akik a szezonális depressziótól nyáron szenvednek, de ez igen ritka.
Fontos felismernünk a jeleket, már korai fázisban. Sokan csak 2-3 évet követően veszik észre, hogy a téli hónapok időleges hangulatzavart, depressziót vált ki náluk.
Az észak-európai országokban a népesség 10%-a szenved könnyebb lefolyású hangulatzavarban, míg 2%-a súlyos tünetekkel rendelkezik.
Mit érdemes tudni a téli depresszió tüneteiről?
Bármely korosztály érintettjeinél jelentkezhet a depresszió, de a 21 év alatti korosztály esetében és a nőknél jellemzőbb inkább a kialakulása. Az átmeneti hangulatzavar tünetei sokszor megegyeznek a „hagyományos” depresszió tüneteivel.
Kutatások kimutatták, hogy a hangulatzavart jellemzően a téli időszakban jellemző sötét környezet, azaz a fény hiánya okozza.
A téli hangulatzavar legjellemzőbb tünetei:
- a hétköznapi feladatok elvégzéséhez hiányzó energia,
- csökkent immunrendszeri védekezés,
- ingerültség,
- dekoncentráció,
- túlzott evés, súlyfelesleg kialakulása,
- alkohol vagy drog fogyasztása,
- önmagunk ostorozása, hibásnak érezzük magunkat és túlaggódunk,
- alvási problémák,
- csökkent libidó,
- befele fordulás.
A téli depresszió kialakulása
Ma még nem ismert bizonyítottan, hogy mi okozza a téli hangulatzavart, de korábbi kutatások feltételezik, hogy elsősorban a téli időszak csökkent fényhatása. Szakemberek magyarázata szerint a fény a retinán keresztül jut a szembe, majd a beérkező jel eljut a kisagy azon részébe, amely felelős az alvásért, étkezésért, szexualitásért, hőmérséklet érzéséért, a hangulatért és az aktivitásért. Ha nincs elég fény ezek a funkciók lelassulnak, akár le is állhatnak átmenetileg.
Feltételezések szerint a szerotoninszint – az agyban lévő neurotranszmitterek – szintén szerepet játszhat a hangulatzavar kialakulásában. A depressziós megbetegedésben szenvedők esetében a téli hónapok folyamán szintén alacsony a szerotoninszint. Ez feltételezi, hogy a téli depresszióban szenvedők agya hasonlóképpen nem képes a szerotonint feldolgozni megfelelőképpen.
Kutatások azt is kimutatták, hogy a téli depresszióban szenvedők szervezete nagyobb mennyiségű melatonin hormont termel a téli időszakban, mint azok, akik nem érintettek a téli hangulatzavarban. A melatonin az agyban lévő tobozmirigy által termelt hormon, amely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklusért felelős. A sötét hatására megnövekszik a melotinintermelése, fény hatására a melatonin termelés csökken, így éber állapotba kerülünk.
Átmeneti zavart okozhat a „biológiai óránk” kibillenése, ami rövid távon szintén fáradsághoz és átmeneti depresszióhoz vezethet.
Az egyértelmű tünetek felismerésével, mindenféleképpen érdemes szakemberhez fordulni, aki a legmegfelelőbb terápiát tudja ajánlani.
Milyen terápiák segíthetnek a téli depresszió áthidalásában?
A szakemberek véleménye alapján a célzott fényterápia 85%-ban segít a téli depresszió tüneteit csökkenteni. A kezelés napi két óra időtartamot vegyen igénybe egy erre a célra kialakított helyiségben. Az alkalmazott fény igyekszik a természetes fény hatását kelteni.
A pszichoterápia szintén rendkívül hasznos kezelési mód lehet, amely során a beteg megkapja azt a segítséget, ami a téli depresszió leküzdéséhez szükségeltetik. A fényterápiával kombinált pszichoterápiás ülésekkel a betegséget nagyobb hatékonysággal lehet kezelni.
Súlyosabb esetekben a szakorvos gyógyszeres kezelést is javasolhat.
A probléma leküzdésére javasolt a stresszhelyzetek elkerülése, egészséges étrend kialakítása, több mozgás bevezetése,továbáá a világos időszakban végzett minél több aktivitás. Így előfordulhat, hogy külső behatás nélkül is felszabadulunk a téli hangulatzavartól és a mindennapi tevékenységünket sokkal könnyedebben folytathatjuk.
Forrás: www.medicalnewstoday.com
