Növényekkel foglalatoskodni jó – ezt már ír szerzetesek is észrevették a XIV. században. 300 éve is újra megfordult azok fejében, akiket érdekelt az emberi lélek: az embert megnyugtatja és felderíti a természet. Azóta több kutatás is megerősítette, hogy legyen szó aktív pihenésről, vagy csak a szép táj megcsodálásáról, a természet jó hatással van ránk. A kertészkedés számos pozitív hatását az orvostudomány is használja a betegek érdekében. Nem csak depresszió, de baleset miatt bekövetkezett agysérülés, agyvérzés vagy tumor okozta károsodás során is hatékony a kertterápia.
A kertészkedés során ugyanis számtalan olyan pillanat akad, amikor a kertész átélheti, hogy újra képes valamit megtenni – mutatott rá Andreas Niepel, a Nemzetközi Kertészeti Terápia Társaság elnöke, akinek szavait a dpa idézte.
Hosszú a lista, miért is jótékony a kertterápia. Jó hatással van a fizikumra, segít megerősödni a legyengült testnek, ez tény. A fizioterápiával szemben még azzal az érzéssel is megajándékozza a pácienst, hogy valami hasznosat csinál, ráadásul a beteg közvetlen visszacsatolást kap – valamit változtatott. Virágcserepek elpakolásával pedig ugyanúgy fejlődik a kézügyesség, mint ha gyógytornásszal gyakorolná újra, hogyan kell fogni. Sokak számára a kerti munka izgalmasabb is, mint a fizioterápia.
A léleknek is jót tesz a kert: az ápoltak gondozóvá válhatnak, amikor a virágokat ápolják. Átélhetik azt is, hogy hasznosak, mert szükség van rájuk és a munkájukra. A kert segít elfogadni a betegséget is, támogat abban, hogy megbirkózzunk a problémákkal. A szenvedélybetegek számára pedig azért hasznos, mert nem csak a függőségükön jár az eszük, képesek másra is gondolni – ezáltal újra nyitottabbak lesznek a világra.
Ha a beteg élvezi a kerti munkát, nagyon pozitív élménnyel lehet a terápiát kiegészíteni. A fejlődő növények mindig arra emlékeztetnek bennünket, hogy mi magunk is képesek vagyunk a pozitív változásra és a fejlődésre.