Az allergia, ami ellen alig lehet védekezni

2014.02.17. - Írta: DA

Az allergia, ami ellen alig lehet védekezni

Habár az idei tél első másfél hónapja nem éppen a farkasordító hideg miatt vált emlékezetessé, így januárban mindenképpen érdemes néhány szót ejteni egy olyan betegségről, amely napjainkban egyre gyakoribb, ez pedig nem más, mint a hidegallergia.

A hidegallergia pontos háttere éppúgy nem tisztázott, mint számos más hasonló allergiás megbetegedésé sem: bizonyára genetikai okok is közrejátszanak kialakulásában, de gyakoribb a később szerzett verzió, ami leginkább fiatal felnőttkorban, 18-26 éves kor között jelentkezik. Ennek egzakt okát sem ismerjük ugyanakkor, egyes vélekedések szerint bizonyos fertőzések mellék- vagy utóhatásaként alakulhat ki, ám maradéktalanul ezek az elméletek sem bizonyítottak. A betegség lényege leegyszerűsítve, hogy a hideg hatására a szervezetben megtalálható anyagok, illetve – a másik változatnál – a szervezet bizonyos antitestjei kicsapódnak.

Fenti esetek elsődleges fizikai megjelenése csalánkiütés-szerű bőrelváltozásokat jelent, amelyek akár már plusz 4 Celsius fok alatt megjelenhetnek a test különböző részein, értelemszerűen elsősorban a hideg levegő által közvetlenül ért felületeken, tehát az arcon, a nyakon és a kézfejen. A kiütések kipirulnak és kellemetlen viszketést okoznak, sőt, extrém esedben a bőr felhólyagosodik, majd kisebesedik. Teljesen egyéntől függő, mennyi ideig éktelenkednek a bőrön ezek az elváltozások: néha csupán percekről van szó, máskor azonban akár napokig sem szabadul tőlük az allergiás személy. Meleg helyiségbe érve rendszerint enyhülnek a tünetek, de nem feltétlenül múlnak el. Amikor a szervezet antitestjei csapódnak ki, a bőrtünetek helyett vagy mellett súlyos, égő fájdalom jelentkezik az izmokban, a beteg néha alig bír mozogni vagy járni a kínoktól. A hidegre allergiásan érzékeny emberek a hideg vízzel szemben is jobb, ha védekeznek, hiszen a bőrreakciók ilyenkor is jelentkeznek, vagyis a nyári strand medencéjétől is óvakodniuk kell.

A hidegallergia még kellemetlenebb változata az, amikor az ajak, a torok és a nyelőcső is furcsa tüneteket produkálhat hideg ital fogyasztása után: ilyenkor viszkető, piros duzzadtságról van szó. A legszélsőségesebb eset a szerencsére rendkívül ritka anaflaxiás sokk, ami egyébként a legtöbb allergia esetében – legalábbis elméletileg – előfordulhat: jelen fajtára konkretizálva mindez azt jelenti, hogy ha az egész szervezet hirtelen hideggel érintkezik, a beteg akár bele is halhat, ha nem kerül sor sürgős orvosi beavatkozásra.

Ami a védekezést illeti, sajnos limitáltak a lehetőségek: védekezzünk a hideggel szemben, amennyire tudunk, illetve bizonyos kalciumos, antihisztaminos készítmények is enyhülést hozhatnak a kínokra.


Szakértőink

Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos



Bezár