Február 4, küzdelem a rák ellen

- Írta: Molnár Katalin

Február 4, küzdelem a rák ellen

Február 4-e a Rákellenes Világnap. Alkalom arra, hogy elgondolkozzunk azon, hogy mit is tudunk tenni azért, hogy elkerüljük e szörnyű kórt.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) 2018-as adatai szerint a világon minden 6. ember daganatos megbetegedésben hal meg. Ezzel a rák miatt bekövetkezett halál a második leggyakoribb ok a szív- és koszorúér miatti halálokot követően.

Tüdőrák? Vastagbálrák? Prosztata- vagy mellrák? Ezek mind-mind a retteget daganatok közé tartoznak. Számtalan jótanácsot hallgatunk meg arról, hogy miként előzzük meg a daganatos megbetegedéseket, de még, ha tudjuk is, mit kellene csinálnunk, nem teszünk ellene. Pedig milyen egyszerűen hangzik, hogy életmódváltás. Itt van például a dohányzás. Feladni a dohányzást? Könnyű kimondani, de vajon hányan mondják azt, hogy „köszönöm nem kérek a tüdőrákból” és valóban leteszik a cigarettát? Pedig a dohányosok nem is sejtik, hogy a dohányzás nemcsak magukra, de a környezetükben lévők, a passzív dohányosok, számára is hasonlóan rizikófaktort jelent a tüdődaganat kialakulásában.

Ne feledkezzünk meg a túlzott alkoholfogyasztásról sem, ami szintén rákkeltő hatású. Szenvedélybetegségről van szó, de elhatározással és segítséggel le tudjuk tenni az italt. 
Fontos lenne odafigyelnünk a táplálkozásunkra is. Eltérni a szokásainktól és több gyümölcsöt, zöldséget fogyasztani. Habár itt némi változás már kimutatható, köszönve ezt azon gasztronómiai forradalomnak, amit a televíziók közkedvelt főzőműsorai értek el.

Nagy problémát jelent a túlsúly (obesitas), amit a rossz táplálkozási szokásaink mellett a mozgásszegény életmód jelent. Legtöbben a nap legnagyobb részében számítógép előtt ülünk. Busszal, autóval utazunk és amikor azt halljuk, hogy több mozgásra van szükségünk, akkor jönnek a kifogások. Pedig nem feltétlenül a drága edzőtermek látogatásáról van szó. Elég lenne, ha egy két megállót gyalog tennénk meg vagy heti 2-3 alkalommal legalább 20 percet sétálnánk. Ha egyedül nem megy a séta, kérjünk meg valakit, egy családtagot, barátot, hogy csatlakozzon hozzánk. Előnyben lehetnek a kutyatulajdonosok, akik az ebeiket naponta elviszik sétálni.

Szót kell ejtenünk a környezeti ártalmakról is. Az autók kipufogó gáza, a városokat terhelő szmog, a környezetünkben felfedhető rákkeltő anyagok, mind hozzájárulhatnak egészségünk romlásához, így a különböző ráktípusok kialakulásához. Ezért is van annak jelentősége, hogy ahol tudjuk csökkentsük a rizikófaktorokat.

Kiemelt jelentősége van a rendszeres szűrővizsgálatoknak, amiket sokan elhanyagolnak. Többen úgy vannak vele, hogy csak akkor mennek orvoshoz, ha már megtörtént a baj vagy ha már az egyértelmű tünetek jelentkeznek. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne, ha a problémák még a tünetek előtt diagnosztizálnák. Ugyanis a korai fázisban felfedezett daganat, nagyobb eséllyel gyógyítható.


Szakemberek kimutatták, hogy a gyakori rákos megbetegedések 30 százaléka megelőzhető lenne a kockázati tényezők csökkentésével, elkerülésével. Tegyünk egészségünkért és próbáljunk meg életmódváltással tenni azért, hogy mi is az említett 30 százalékban legyünk!


Szakértőink

dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus



Bezár