A méhnyálkahártyadaganatról

• A betegség korai fázisában szokatlan, erős vérzés és bűzös hüvelyi folyás jellemzi.
• A kezelés során várható: műtéti beavatkozás, sugárterápia, kemoterápia és hormonterápia.
• Korai diagnózis és a megfelelő terápiát követően a túlélési prognózis ígéretes.

A tünetek

Korai tünet a rendellenes, erős vérzés két menstruáció közötti időszakban, vagy a változó kórt követően.

Jellemző a medence tájéki, illetve közösülés közbeni erős, görcsös fájdalom. Előfordulhat vizeletürítés közbeni fájdalom, valamint a húgyhólyag ürítését illetően nehézségek merülhetnek fel.

A betegség előrehaladtával jelentkező tünetek:

• medence tájéki nehéz érzés, fájdalom
• hirtelen súlycsökkenés,
• kimerültség, gyengeség érzése,
• hányinger,
• fájdalom a test különböző részein, mint láb, hát és medence.

A méhnyálkahártyadaganat tüneteihez hasonlóak lehetnek egyes nem rosszindulatú megbetegedések tünetei is. Ilyen a mióma, endometriózis, méh hiperplázia (azaz a méh részben ismeretlen okból bekövetkező, extrém méretnövekedése és vérzése), és a méhen belüli polipok. Ezen betegségek fennállása esetében fontos kizárni a méhtestdaganat gyanúját.

Kiindulási állapot (Staging)

Ha a daganatot diagnosztizálták a tumort osztályozzák, hogy a továbbiakban követhető legyen a betegség stádiuma, hogy a tumor milyen gyorsan nő.

Egy magasabb osztályozású vagy grádusú tumor, valószínűsítve hamarabb nő és terjed el a szervezet többi részébe.

A kezelés az osztályozástól függ, illetve attól, hogy a daganat milyen gyorsan terjed.

Az alábbi osztályozásokat alkalmazzák:

• Stage 0: A rákos szövetek a kezdeti fázison túl nem növekedtek, csak a méhnyálkahártyán találhatóak meg.
• Stage I.: A daganat tovább terjed a méh külső részére is.
• Stage II.: A tumor tovább terjed a méhnyak felé.
• Stage III.: A daganat tovább terjed a közeli szövetekre, a vaginára vagy nyirokcsomóra.
• Stage IV.: A daganat átterjed a húgyhólyagra vagy a bélrendszerre, valamint további területekre, mint a csont, a máj vagy a tüdő.

Metasztázisnak vagy áttétnek nevezzük, amikor a daganat megjelenik más szervben is. Abban az esetben, ha a méhtest karcinóma átterjed például a tüdőre, akkor nem egy új daganatról van szó, hanem a méhtestrák metasztázisáról.

Az endometrium daganat kezelési módjai

A kezelések mindig függenek a páciens korától, a daganat terjedésétől és grádusától.

A kezelések előtt az orvos mindig megbeszéli a beteggel a kezelés kilátásait és a lehetséges mellékhatásokat.

A kezelési lehetőségek magába foglalják a sebészeti beavatkozást, a sugárterápiát, a kemoterápiát és a hormonkezelést.

Sebészeti beavatkozás

A sebészeti beavatkozás során hiszterektómiát végeznek, ami azt jelenti, hogy eltávolítják a méhet, a petevezetéket és a petefészkeket is. A műtét ugyan két napos kórházi bentlétet igényel, de ezt követően a felépülés 6-8 hetet is igénybe vehet.

Nőknél, akiknél a hiszterektómia még a változó kor előtt történik, többé nem menstruáció képesek és az ő esetükben a továbbiakban nem fordulhat elő terhesség sem. A műtétet követően felléphetnek a menopauzára jellemző tünetek olyanok, mint hőhullám, éjszakai izzadás és hüvelyszárazság.

Sugárterápia

A sugárterápia során erős sugárzást alkalmaznak, hogy a rákos sejteket elpusztítsák. A kezelés során a daganatos sejtek DNS-ét tönkre teszik, így az nem képes tovább fejlődni.

A külső felszíni, ionizáló sugárzás során a sugárnyalábot a medencére és egyéb érintett szervekre irányítják. A kezelés általában 5 alkalmat vesz igénybe és terápiánként általában 15 percig tart.

Az úgynevezett brachiterápia során egy sugárzó, tűszerű eszközt helyeznek be a vaginába pár percre, majd eltávolítják azt. Az eszköz eltávolításával, megszűnik a sugárzás is. Ezt követően a beteg hazamehet. A terápia pár hétig tart kettő vagy akár több alkalommal.

Műtét előtti neoadjuváns (kiegészítő) sugárterápiát is kérhet az orvos, hogy a rákos szövet zsugorodását elérjék.

Adjuváns kezelésnek nevezzük, ha az orvos műtéti beavatkozás után kér sugárkezelést, annak érdekében, hogy a lehetségesen visszamaradt élő szöveteket, illetve területek csökkentsék, illetve felszámolják.

A sugárterápia mellékhatásai: a bőr felületi sérülése, égése, a haj kihullása, kimerültség, hányinger, hasmenés. Ezek a tünetek a terápiát követően megszűnnek.

Kemoterápia

A kemoterápia során gyógyszeres kezelés történik, annak érdekében, hogy a rákos szövetek megszűnjenek a daganat mérete csökkenjen. A sugárterápiával kombináltan alkalmazva, nagyobb eséllyel várható, hogy a még élő tumorsejtek elpusztulnak.

A magas osztályozású daganat során a kemoterápia lassíthatja a tumor tovább terjedését, ezzel javítva a beteg életkilátásait.

Az előrehaladott állapotban lévő betegeknél, mindkét kezelési mód, a sugárterápia és a kemoterápia is, segít a tünetek csökkentésében.

A méhtestdaganat során a kemoterápia alkalmazása intravénásan történik. Két kezelés között eltelik egy kis várakozási idő, hogy a beteg felépüljön. A kezelési ciklust több alkalommal megismétlik függően a daganatos megbetegedés súlyosságától és a kezelés céljától.

Lehetséges mellékhatások többek között: az egészséges vértestek csökkenése, gyengébb ellenállás a fertőzésekkel szemben, vérzés, vérszegénység, kimerültség, rossz közérzet. A kemoterápia szintén okozhat hajhullást, és bélrendszeri problémákat beleértve a hányingert, hányást, hasmenést és étvágytalanságot. Az orvos tanácsot adhat a mellékhatás tüneteinek a csökkentésére.

További problémaként jelentkezhet a feldagadt láb, fájó ízület, hallási nehézségek, bőrkiütés, zsibbadtság a kézben és a lábban.

Hormonterápia

A hormonterápiás kezelés az előrehaladott betegség folyamán segíthet.

Azok, akiknél korai fázisban diagnosztizálták a betegséget, alacsony grádusú tumorról van szó és gyermeket szeretnének, az orvos inkább hormonterápiát javasolhat, mint sebészeti beavatkozást.

A hormonterápia nem egy általános kezelési mód, igen szigorú felügyeletet igényel. Hat hónap utáni gyógykezelés során, ha a tumor visszahúzódott azt javasolják a betegnek, hogy a kívánt terhességet hordja ki, szülje meg gyerekét és csak ezt követően kerüljön sor a műtéti beavatkozásra, abból a célból, hogy a tumor kiújulását elkerülje.

A méhtestdaganat során alkalmazott hormonterápia alatt a beteg progestin tartamú gyógyszert kap, ami csökkenti a daganat méretét és kontroll alatt tartja a tüneteket. Csökkenti az ösztrogénszintet, ami által csökkenti a lehetőségét annak, hogy a tumorszövetek tovább növekedjenek.

A mellékhatások: súlygyarapodás, enyhe izomgörcs és hányinger.

Okok

A tudomány jelen állása szerint nem ismert a méhtestrák oka.

Daganat jön létre, amikor a szövetek genetikai struktúrájában változás történik. A szövetek korlátozás nélkül növekedésnek indulnak, ahelyett, hogy elpusztuljanak, akkor, amikor az életciklusuk befejeződik.

A szakemberek továbbra is kutatják, hogy mi okozhatja ezt a genetikai változást.

Kockázati tényezők

Igaz, hogy a közvetlen okok nem ismertek a méhnyálkahártya kialakulásában, de bizonyos tényezőket beazonosítottak, amelyek a betegség kialakulásában szerepet játszanak.

Ilyen kiemelt rizikótényező a magas ösztrogénszínt.

További rizikófaktorok, ha a beteg:

• soha nem volt terhes,
• 12 éves kora előtt kezdett el menstruálni,
• 55 év fölött kezdődött a változó kor.

Egyéb oknál kifolyólag történt hiszterektómiát követően ösztrogénhormonnal kezelik a beteget, ami szintén növeli a méhtestdaganat kialakulásának a veszélyét.

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) megnöveli a szervezetben az ösztrogénszintet, tehát ebben az esetben is magas kockázata van a daganatos megbetegedés kialakulásának.

A cukorbetegség során az inzulintermeléssel egy időben az ösztrogénszint is nő, így ez a betegség is komoly rizikófaktor.

Egyéb kockázati tényezők:

• endometrium hyperplasia (méhnyálkahártya jóindulatú burjánzása), vagy a méhnyálkahártya normálisnál eltérő megvastagodása,
• elhízás,
• magas vérnyomás,
• a medence sugárterápiája,
• méhdaganatok előfordulása a családban,
• korábban kezelt petefészek vagy mellrák tumor

Korai tünetek

Fontos korai állapotában felismerni a méhtestdaganatot, amikor az még szinte teljes bizonyossággal gyógyítható.

A korai tünetek lehetnek:

• szokatlan vérzés a menstruációs időszak között,
• a szokottnál erősebb vérzés a ciklus során,
• a változó kórt követően megjelenő újbóli vérzés,
• szokatlan hüvelyi (esetleg véres) folyás.

Amint változást észlel a havi menstruációja során, esetleg megváltozott hüvelyi folyást tapasztal, mihamarabb keresse fel nőgyógyászát!

Diagnózis

A méhtestrák diagnózisának megállapítására orvosa részletesen kikérdezi a tünetekről, a kórtörténetéről, arról, hogy a családjában előfordult-e daganatos megbetegedés. A fizikális vizsgálat is megtörténik. A vizsgálat során az orvos tüzetesen átvizsgálja a méhet, a vaginát, a szeméremajkakat, hogy nem talál-e csomót vagy bármilyen egyéb elváltozást.

A hüvelyi ultrahang során megállapítható, a méh mérete és körvonala, továbbá a nyálkahártya szerkezete, illetve vastagsága.

Vérvizsgálat is kimutathatja a tumoros sejtek jelenlétét a szervezetben.

További vizsgálat a biopszia, amely során közvetlenül a szövetből történik a mintavétel, majd ezt mikroszkóp alatt vizsgálják meg. A méhtükrözés során egy vékony teleszkópot vezetnek a vaginán keresztül a méhbe vagy az aspirációs biopszia (vékonytű-biopszia), amely során egy vékony tűszerű eszközzel történő mintavétel történik.

Annak érdekében, hogy a daganat terjedésének mértékét nyomon lehessen követni további lehetőségekre is mód van. Ilyen a PAP-test (méhnyakrákszűrés), nyirokcsomó-biopszia vagy képalkotó vizsgálatok, mint a röntgen, CT (komputertomográfia), PET (pozitron emissziós tomográfia) vagy az MRI (mágneses rezonancia) vizsgálatok.

A kockázat csökkenésére javasolt a dohányzás elhagyása, rendszeres testedzés és kiegyensúlyozott egészséges diétás étrend követése.

Forrás: www.medicalnewstoday.com