A kérdéssel foglalkozó vizsgálatok többségében módszertani gondok is adódtak, mert olyan életkorú embereket tanulmányoztak, akiknél kezdődő, de panaszokat, tüneteket még nem okozó koszorúér-betegség nem volt kizárható. A most megjelent svéd tanulmány ilyen szempontból viszont teljesen újszerűnek minősül, mivel a kutatók 18-20 éves férfiakat vizsgáltak.
A világhírű stockholmi Karoliska Intézet és az Uppsalai Egyetem munkatársai Janszky Imre vezetésével 49 321, katonai sorozáson megjelenő fiatalember adatait dolgozták fel. Az ifjú férfiak 1969-1970-ben jelentek meg a sorozó bizottság előtt, melyben orvoson kívül pszichológus is volt és ha valamilyen lélektani panasz vagy tünet elhangzott, pszichiátriai vizsgálat is történt.
A sorozási adatfelvétel részeként minden egészség szempontjából lényeges tételt följegyeztek, a testmérettől a dohányzási szokásokon át, a vérnyomáson keresztül a szülők, nagyszülők esetleges betegségeinek összeírásáig. Ezt követően a vizsgálat alanyainak egészségi állapotát 37 éven keresztül követték.
A svéd egészségügyi rendszer lehetővé teszi, hogy minden kórházi felvételt vagy jelentős egészségügyi változást rögzítsenek és az szükség esetén az egész országra vonatkozólag bármikor elérhető legyen. Ennek megfelelően, ha a vizsgált személyek közül bárkivel bármilyen szív- és érrendszeri esemény történt, az bekerült a nyilvántartásba.
A részletes statisztikai értékelés eredménye szerint a fiatal korban már látszó, depressziós tünetek és az évtizedekkel később bekövetkező infarktus között összefüggés nem volt. A korai szorongás viszont azt jósolta, hogy a későbbiekben nagyobb valószínűséggel várható szívroham, mint akkor, ha ilyen fiatalkori tünetek nem voltak.
(MTI)