Komoly áttörést hozhat egy új vakcina a HIV elleni harcban

Komoly áttörést hozhat egy új vakcina a HIV elleni harcban

Egy új vakcina védelmet biztosít a makákók számára a HIV majmok körében pusztító megfelelőjével szemben. Mindez új lendületet adhat az embereknél is alkalmazható ellenanyagok fejlesztésének is egy friss tanulmány szerint.

A vakcinát kifejlesztő amerikai kutatók szerint a szer huszonnégyből tizenhárom rhesusmajom esetében kiválóan bevált, és tizenkét állat esetében még egy évvel később is tökéletes védelmet biztosított. A huszonnégy majomnak a rhesus cytomegalovirus (CMV) genetikailag módosított változatát adták be, amely az eredmények tanúsága szerint hatásosnak bizonyult a HIV-s majmoknál ismert megfelelője, a SIV ellen. A kutatók szerint a vakcina a vérsejtek úgynevezett effector memory T-cell nevű fajtájának termelődését ösztönzi, ami a fertőzést követően is éberen őrködött a testben. A kutatás vezetői szerint ezek a sejtek leginkább jól felfegyverzett, őrködő katonákhoz hasonlíthatók. A kutatás szerint a vakcina gyökerestül, nyomtalanul irtotta ki a SIV nyomait a majmokban, és erre eddig egyetlen hasonló oltóanyag sem volt képes hasonló hatékonysággal.

A szakirányú kutatások résztvevői üdvözölték a friss fejleményeket, de felhívják a figyelmet rá, hogy mielőtt hasonló nyomvonalon kezdenének el kísérletezni az emberi vírusok elleni védekezésben, még szigorú biztonsági teszteket kell végrehajtani. Az eredményeket azonban a többség biztatónak tartja – már csak azért is, mert a kísérlet tökéletesen demonstrálta, hogy az immunrendszer megfelelően erős reakciója igenis képes lehet elpusztítani a HIV-et. Azt ugyanakkor senki sem tudja, miként lehetne lefolytatni a kutatás „emberi” megfelelőjét.

A HIV a csimpánzoknál talált SIV-ből fejlődött ki, vagyis az állatok példáját ezúttal is mindenképpen figyelembe kell venni. A probléma inkább abban mutatkozhat, hogy milyen biztonsági előírásoknak és szabályzóknak kell megfelelni, miközben a CMV-t az emberi szervezetbe juttatjuk – még akkor is, ha sok ember eleve hordozza magában ezt a vírust. Afrika szubszaharai régiójában bizonyos felmérések szerint az emberek 99 százaléka CMV-pozitív, akárcsak a fejlett világban élők csaknem fele. A vírus a legtöbb esetben semmiféle negatív hatást nem okoz a szervezetben, de bizonyos rétegekre bizonyíthatóan veszélyes. E körbe tartoznak például a várandós nők is. A kórokozót tehát nem lehet jóindulatúnak minősíteni, ami komoly kockázatforrást jelent.

A mostani amerikai kutatás úttörő jelentősége abban áll, hogy bebizonyította: egy vírus-alapú vakcina tartós védelmet nyújt a fertőzéssel szemben azáltal, hogy egy mesterségesen módosított kórokozó hiúsítja meg a patogén vírus hatásait. Az azonban még sajnos a távoli jövő zenéje, hogy mindez az emberek esetében is biztonságos és hatásos legyen. Többen felhívják a figyelmet arra, hogy a himlő elleni védőoltás korai formái szintén nem voltak kockázatmentesek az emberekre nézve.
 


Szakértőink

dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos



Bezár