Nem is kell ennyire messzi történelmi időkig visszamennünk, hiszen még e században is a hófehér bőr számított a férfiszem által igézőnek. Mindent meg is tettek nagyanyáink, nehogy egy sugárnyi napfény is illesse bőrünket. A 60-as, 70-es évek napimádó őrülete a fürdőruhák nagyságának megkisebbedésével (időnként és helyenként láthatatlanná zsugorodva) óriási fordulatot hozott. Azóta el sem tudjuk képzelni a nyári szabadságot napfény, barnaság nélkül. Tél végén, tavasz elején pedig aggódva nézünk a tükörbe, és látván az előző évben kínkeservesen megszerzett barnaságunk teljes eltûnését, némi kétséggel ugyan, de a legközelebbi szoláriumba váltunk bérletet.

Nap­égés és melanoma

Az utóbbi évek híradásai valamennyi napimádóban hagytak valamennyi kétkedést, hiszen sokat hallhatunk az ózonlyukról, és a rajta keresztül a Föld felszínét elérő káros, rákkeltő sugarakról. Sajnos, napnál is világosabb az összefüggés a napégések és a festéksejtes bőrrák, a melanoma keletkezése között.
Ijesztő adatok kerültek napvilágra, miszerint például Ausztráliában a melanoma gyakorisága 20 év alatt tízszeresére nőtt. Ennek oka egyértelmûen a fokozott inszolációban, tehát a napsugárzás hatásában keresendő. Ezért Ausztráliában sikeres kampányt indítottak a napfényvédelem és a melanoma korai felismerése érdekében: délidőben tilos napozni, és megfelelő hatékonyságú fényvédő krémet kell alkalmazni.
Különösen fontos a gyermekek védelme, amelyet Ausztráliában úgy oldanak meg, hogy az iskolai szünetekben és testnevelés órán is kötelező a fényvédelem: krémmel, sapkával, kalappal, megfelelő fényvédő ruházattal.

Irigy­lés­re mél­tó bar­na­ság

No, de térjünk vissza a szoláriumokhoz, amelyekről eléggé megoszlanak a vélemények. A szolárium UV-A sugarakat alkalmaz, amelyek közvetlen módon (bőrpír, leégés nélkül) eredményeznek barnaságot. Való igaz, hogy elsősorban a fény UV-B tartománya rákkeltő (a napégésért is főként az UV-B sugarak felelnek), és ezek jelentős részét a szoláriumokból kiszûrik. Az UV-A hosszantartó alkalmazása viszont elősegíti a bőr korai öregedését, hatására a rugalmas és kollagén rostok feltöredeznek, a bőr ráncossá válik.
Meg kell tehát találni az ésszerű határt a még kellemes látványt és megfelelő önértékelést nyújtó barnaság, valamint a rövid és hosszú távon is ártalms napozás vagy szoláriumozás között. Az évi egyszeri szoláriumi bérletvásárlás körülbelül ezt az ésszerű határt jelenti. Évente nem is javasolt 10-12 alkalomnál több UV-A kezelés, és ez amúgy is már irigylésre méltó barna színt eredményezhet. Az igazi napozás megkezdéséhez pedig már idejében érdemes megfelelő fényvédő krémekről gondoskodni, hiszen a tavaszi és nyári napfény napégést okozó UV-B tartalma amúgy is fokozott.
Ajánlatos a kora nyári tengerparti nyaralás előtt szoláriummal is alapozni, hiszen a barna bőrpigmentek egyúttal védelmet is biztosítanak az UV-B sugarakkal szemben, és vízpart mellett sokszorosára nő a nap égető ereje.

Vi­gyázz! Nap­gom­ba

A fényvédők mellett a modern arckrémek is tartalmaznak fényszûrőt, amelyet SPF jelzéssel jelölnek (Sun Protective Factor, azaz napfényvédő faktor). Az SPF 15 tartalmú nappali krémek védik bőrünket a napfény károsító hatása és a ráncosodást okozó fénysugarak elől is.
Rendszeres alkalmazásuk már csak azért is javasolható, mert a kozmetikumok egy része a mindennapos fénysugarak hatására is okozhat fényérzékenységi reakciót, amely csúnya, barna, tarka foltok kialakulását eredményezheti az arcon, a nyakon és a dekoltázs területén.
Emellett a szoláriumozásnál még egy dologra kell odafigyelni: amennyiben az előző vendég után nem megfelelő szerrel fertőtlenítették a szoláriumot, akkor könnyen a várva várt barnaságunkat fehér, enyhén hámló foltok, a napgomba tarkíthatja, amellyel mielőbb forduljunk bőrgyógyászhoz, hogy még az igazi, nyári barnulás megkezdése előtt biztosan megszabadulhassunk tőle!