Nem a „mivel”, hanem a „meddig” a lényeg

- Írta: DÁ

Nem a „mivel”, hanem a „meddig” a lényeg

Vajon egészséges-e, ha a nyilvános vécékben elhelyezett kézszárítóval szárítjuk meg a kezünket kézmosás után, vagy netán használjuk inkább az e célre elhelyezett papírtörölközőket?

A légkondicionálók és a hasonló elveken működő készülékek a fertőzések melegágyai – halljuk gyakran, és nem is minden alap nélkül. Amennyiben nem tisztítják ezeket rendszeresen és alaposan, a légkondik, kézszárítók valóban számos kórokozónak adnak eszményi táptalajt. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a baktériumok megtapadnak és boldogan élnek a nedves bőrfelületen, elméletben mindenképpen az tűnik jobb megoldásnak, ha valamilyen erre rendeltetett eszköz – papírtörlő, textiltörölköző – segítségével mintegy „lesöpörjük” őket magunkról, miután elvégeztük a dolgunkat az étterem vagy a mozi nyilvános mellékhelyiségében.

Az egyik legmértékadóbb témába vágó kutatást a világ egyik vezető kozmetikai cége készítette el néhány évvel ezelőtt. Ennek keretében arra kérték a vizsgálatban részt vevőket: koszolják össze a kezüket, majd mossák meg vízzel és szappannal. Ezután két csoportra osztották őket. Az egyik csoport tagjai meleg levegőt sugárzó szárító alá tartották markukat nagyjából fél percen át, a többiek pedig textil- vagy papírtörlőt használva távolították el kezükről a vizet körülbelül 15 másodpercen keresztül. Az eredmény sokak számára talán meglepő lehet: szárítás szempontjából mindkét módszer egyformán hatékonynak bizonyult, ám egyik sem egészségesebb a másiknál, nagyjából ugyanannyi kórokozó maradt a kezeken a gépi, mint a hagyományos szárítás után. Vagyis felesleges kárhoztatni egyik vagy másik módszert – mindkettő alkalmas a rendeltetésére, de egyik sem tökéletes. Arra ugyanakkor külön felhívták a figyelmet, hogy amennyiben egy nyilvános illemhelyen közös használatú textiltörölközőt rendszeresítettek hasonló célra, azt lehetőleg ne vegyük igénybe: az eldobható, csak egy ember által használatos kendőkkel szemben ezek folyamatosan nedvesek, és megtapadnak rajta mindazok baktériumai, vírusai, gombái, akik előttünk alkalmazták őket.

Ha szeretnénk közel biztosra menni, használjunk inkább alkoholos törlőkendőket, mert a baktériumokat leginkább ezek távolítják el. A szakemberek ugyanakkor felhívják a figyelmet: bizonyos vírusokkal szemben ezek is hatástalanok, így például a gyomor- és bélhurutot okozó norovírust sem lehet velük elűzni. Ahhoz egyébként, hogy hatásosnak tekinthessük e termékeket és valóban fertőtlenítsenek kézmosás után, hatóanyaguknak legalább 60 százaléknyi alkoholt kell tartalmaznia.

A kutatók végkövetkeztetésként kiemelik: nem azon múlik elsődlegesen a hatékony szárítás, hogy mivel szárítjuk a kezünket, hanem hogy meddig. Minél tovább tartjuk oda markunkat a szárítóhoz vagy minél tovább törölgetjük a törölközővel, annál több kórokozót távolítunk el.


Szakértőink

dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter



Bezár