Gyak­ran ta­lál­ko­zunk az ün­ne­pe­ket kö­ve­tő ren­de­lé­sen olyan pá­ci­en­sek­kel, akik so­kat tet­tek azért, hogy „be­te­gek le­hes­se­nek”. No nem mint­ha olyan jó vol­na be­teg­nek len­ni, az ün­ne­pe­ket vé­gig­szen­ved­ni, mind ma­guk, mind a csa­lád­juk nyu­gal­mát fel­bo­rí­ta­ni, még­is so­kan el­fe­led­kez­nek ar­ról, hogy a mér­ték­le­tes­ség és az elő­re­lá­tás sok­kal prak­ti­ku­sabb ilyen ese­tek­ben, mint a ku­li­ná­ris örö­mök fék­te­len él­ve­ze­te. Gyak­ran még a pa­nasz­men­tes, ma­gukat egész­sé­ges­nek tar­tó em­be­rek is ke­rül­nek olyan hely­zet­be, hogy „túl­et­ték ma­gu­kat”, va­la­mi „meg­ül­te a gyom­ru­kat”. Ezt ál­ta­lá­ban több­fo­gá­sos ebéd, vagy va­cso­ra után szok­tuk érez­ni.

Mi tör­té­nik?

A „ma­gya­ros” kony­ha sa­já­tos­sá­ga, hogy ked­ve­li a tar­tal­mas le­ve­se­ket, a zsí­ros-fû­sze­res hú­so­kat mind sült, mind főtt for­má­juk­ban, kö­rí­tés­ként ál­ta­lá­ban tész­tát, vagy krump­lit hasz­nál (ez utób­bit is gyak­ran süt­ve). A gyo­mor ka­pa­ci­tá­sa, fel­dol­go­zó ké­pes­sé­ge pe­dig vé­ges. Fő­leg ak­kor, ami­kor meg­fe­le­lő kör­nye­zet­ben, szin­te fo­lya­ma­to­san kell vé­gig­en­ni há­rom-négy fo­gást, majd a csa­lá­di-ba­rá­ti ün­ne­pek ha­gyo­má­nya­ként to­vább is moz­gás nél­kül kö­vet­ke­zik a be­szél­ge­tés, né­mi al­ko­hol kí­sé­re­té­ben.

Hol a hi­ba? Mit le­het ten­ni ez el­len?

A do­log a ter­ve­zés­sel kez­dő­dik. Az ün­ne­pi me­nü ös­­sze­ál­lí­tá­sá­nál, az elő­ké­szü­le­tek el­ső lé­pé­se­ként fel kell mér­ni, vé­gig kell gon­dol­ni, hogy csa­lá­dunk, ba­rá­ti kö­rünk tag­ja­i­nak mi­lyen be­teg­sé­ge van, ami spe­ci­á­lis di­é­tát, ét­ren­det kö­ve­tel meg. Ál­ta­lá­nos sza­bály, hogy ne a be­teg­nek kell­jen az asz­tal­nál „vá­lo­gat­ni” a szá­má­ra ká­ros éte­lek­ből, mi­vel ez egy­részt kel­le­met­len szá­má­ra, más­részt leg­több­ször az­zal vég­ző­dik: „most az egy­szer meg­pró­bál­ha­tod, nem lesz sem­mi baj...”. Sok­kal éssze­rûbb egy ün­ne­pi me­nüt úgy össze­ál­lí­ta­ni, hogy a „be­teg”-hez al­kal­maz­ko­dunk. Egész­sé­ges em­ber­nek sem­mi ba­ja nem lesz at­tól, ha szén­hid­rát­ban–zsír­ban sze­gé­nyebb, és­­sze­rû­en fû­sze­re­zett éte­le­ket fo­gyaszt, utá­na pe­dig ás­vány­vi­zet iszik ége­tett sze­szes ital he­lyett. A be­kal­ku­lá­lan­dó be­teg­sé­gek kö­zül ve­ze­tő he­lyen sze­re­pel­nek a szív-ér­ rend­sze­ri be­teg­sé­gek. Ma­gas vér­nyo­más, ko­szo­rú­ér be­te­gség, az agyi ke­rin­gés kü­lön­fé­le meg­be­te­ge­dé­sei ese­tén a be­teg le­he­tő­leg táp­lál­koz­zon mér­ték­le­te­sen, az éte­lek ke­vés zsírt, szén­hid­rá­tot és sót tar­tal­maz­za­nak. Hasz­nos szá­muk­ra, amen­­nyi­ben sok zöld­sé­get, sa­lá­tát, kön­­nyen emészt­he­tő ko­lesz­te­rin­sze­gény hú­so­kat (ba­rom­fi, hal) esz­nek.