Ha valakinek váladékozik az orra, és nehezen kap rajta keresztül levegőt, azt mondjuk: náthás. Ha ezek a tünetek csak néhány napig tartanak, elfogadjuk, hogy „megfáztunk”. A „megfázás” a valóságban minden esetben valamilyen – többnyire vírussal történő – cseppfertőzést jelent. A kórokozók közül talán leggyakoribb az ún. „common cold” vírus, amely akár hónapokig is szunyókálhat az orr nyálkahártyában, anélkül hogy észrevehetnénk, majd...

Az allergiára hajlamos egyéneknél az asztma kialakulását elsősorban genetikailag öröklött gének határozzák meg, és csak kisebb részben a környezeti hatások – igaz, a modern ember életmódja következtében több ma az ilyen típusú megbetegedés, mint évszázadokkal ezelőtt.  

A két legismertebb allergiás eredetű légúti betegség az asztma és a szénanátha. Nem lényegtelen tudnunk, hogy az asztma nem minden esetben allergiás hátterű. Gyermekkorban az asztmások 90%-ában, felnőtt (különösen idős) korban csak felében mutatható ki a túlérzékenység. A szénanátha minden esetben allergiás alapon jön létre, viszont az esetek 99%-ában semmi köze sincs a szénához.

Az allergiás, náthás megbetegedéseket két nagy csoportra oszthatjuk. A szezonális, amely az orr nyálkahártyáján a megfelelő évszakban lép fel, a krónikus pedig egész évben fennáll. Az allergiás náthák leggyakrabban szezonálisak. A szezonális allergiás náthát szénanáthának nevezzük, legjellemzőbb ismertetőjegye, hogy időszakosan lép fel. Tü­ne­tei: gá­tolt orr­lég­zés, híg orr­fo­lyás, visz­ke­tés, időnként bő orr­vá­la­dé­ko­zás....