Nem mindegy, hogy asztma vagy egyéb betegség

2012.04.20. - Írta: DA

Nem mindegy, hogy asztma vagy egyéb betegség

Az allergiára hajlamos egyéneknél az asztma kialakulását elsősorban genetikailag öröklött gének határozzák meg, és csak kisebb részben a környezeti hatások – igaz, a modern ember életmódja következtében több ma az ilyen típusú megbetegedés, mint évszázadokkal ezelőtt.
 

Még nem bizonyított, hogy a szénanátha antihisztaminokkal történő kezelésével megelőzhető-e az asztma kialakulása. Annyi biztos, hogy a szénanáthás betegnek figyelnie kell, hogy vannak-e asztmás tünetei: jelentkezik-e nála száraz köhögés fizikai terhelés során vagy éjszaka, netán köhögés vagy enyhe nehézlégzés hideg levegő, cigarettafüst vagy erős szagok hatására. Ha valaki ilyen tüneteket észlel magán, érdemes szakorvoshoz fordulni, mivel a rejtett vagy szezonális asztmás állapot már egy egyszerű légzésfunkciós vizsgálattal kimutatható. Fontos tudnunk, hogy az enyhe asztma felismerése és megelőző kezelése a legjobb módszer az asztma kialakulásának megelőzésére. Az enyhe asztmát ugyanakkor gyakran tévesen más betegségnek gondolják: gyakori megfázásnak, visszatérő hörghurutnak, netán lázmentes tüdőgyulladásnak.
 
Az asztma szempontjából az egyik legfontosabb allergén a háziporatka. További asztmát elősegítő tényezők még a beltéri és a kültéri légszennyező anyagok, illetve a légkondicionáló berendezésekben megtelepedett kórokozók. A gyárak, üzemek okozta légszennyezés a kutatások szerint elsősorban nem az asztma kialakulásáért felelős, hanem az asztmás beteg állapotának romlásában játszik közre. A felső légúti fertőzések súlyosbítják a meglévő asztmát és gyakran kórházi felvételt szükségessé tevő asztmás rohamot provokálnak. Kutatók szerint a krákogás (torokköszörülés) a gyermekkori asztma első tünete is lehet. A gyakran krákogó gyermekeket éppen ezért érdemes elvinni tüdőgyógyászhoz. A dohányzó anyák gyermekei és a lakásban dohányfüstnek kitettt csecsemők között nemcsak az alsó légúti fertőzések, hanem az asztmás hörghurut is korábban és súlyosabb formában jelentkezik.
 
Az elmúlt két évtized folyamán szerencsére nagymértékben csökkent az asztmás megbetegedések száma, a nem is olyan régen még oly sok problémát okozó betegség ma már kevésbé jelent problémákat, mint nagyanyáink idejében.


Szakértőink

dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus



Bezár