Milliók betegsége

- Írta: dr. Endre László, allergológus

Milliók betegsége

Ha valakinek váladékozik az orra, és nehezen kap rajta keresztül levegőt, azt mondjuk: náthás. Ha ezek a tünetek csak néhány napig tartanak, elfogadjuk, hogy „megfáztunk”. A „megfázás” a valóságban minden esetben valamilyen – többnyire vírussal történő – cseppfertőzést jelent. A kórokozók közül talán leggyakoribb az ún. „common cold” vírus, amely akár hónapokig is szunyókálhat az orr nyálkahártyában, anélkül hogy észrevehetnénk, majd aktivizálja magát, és kiváltja a nátha tüneteit.

A valóságban a tartós nátha hátterében soha sem sima „megfázás”, hanem mindig valami egyéb, komolyabb probléma áll. Lehet olyan ok, ami orrtükörrel jól látható (ezeket közös néven anatómiai oknak nevezik). Ilyen például gyermekkorban a nagy orrmandula, vagy az orrba dugott idegentest, bármely életkorban az orrpolip, vagy az orrsövény ferdülés, és főleg felnőtt korban az orrüreg jó-, és rosszindulatú daganatai. Természetesen a különböző orrmelléküreg gyulladások is tartós orrváladékozást, orrdugulást tartanak fenn.

Van azonban a hosszú ideig (esetleg folyamatosan) tartó náthának egy speciális formája is, amit az őseink szénanáthának neveztek el. Ez allergiás megbetegedés.
Milyen gyakori az allergia? A világ különböző részein különböző, de nagy átlagban minden harmadik embert érint. Ebbe természetesen nem csak a szénanátha tartozik bele, hanem az allergia minden egyéb formája is. A világ több régiójában végzett vizsgálat szerint az utolsó húsz évben a szénanáthás emberek aránya megduplázódott. A hazai adatok is ezt mutatják: ma a magyar lakosság 10-15%-a szénanáthás, ami egy-másfél millió embert jelent.

Mi lehet az oka? Főként az iparilag fejlett országokban fogékonyabb a lakosság az allergiára, mint régen. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a javuló életkörülmények miatt csökkent a csecsemőkori fertőzések száma, elmaradt az immunrendszer „normál irányba” történő beindítása, ezért az az allergia irányába tolódott el. A légszennyező anyagok hatására a légúti nyálkahártya védő funkciója károsodik, és így áteresztővé válik az allergének számára. A cigaretta füst szerepét külön ki kell emelni. Nem csupán rákra, szívinfarktusra, érszűkületre, idült hörghurutra, de légúti allergiára is hajlamosít. Néhány kísérletes adat arra utal, hogy a „lelkünket” érő súlyos stresszhelyzetek is gyengíthetik az immunitást.

Másrészt az utóbbi négy évtizedben nőtt az allergének mennyisége is. Klasszikus példának a parlagfüvet szokták megemlíteni. Ez a növény 70 évvel ezelőtt Magyarországon még teljesen ismeretlen volt, de még 30 éve is csak elvétve volt megtalálható. Szaporodásának nagyon kedveztek a nagy építkezések körüli rendezetlen terepek és különösen a téeszcsék megszűnése után parlagon maradt óriási mezőgazdasági területek. A szőnyegpadlók divatba jöttével elszaporodtak a házipor-atkák, a papírtapéták megjelenése pedig a lakáson belüli penészgombáknak kedvezett.

Harmadrészt a környezetszennyezés hatására megváltozott az allergének szerkezete, erőssége is. Erre legjobb példa a virágpor. Minden pollen a rajta lévő kis lyukakon (pórusokon) keresztül különböző fehérje molekulákat „izzad” ki a felszínére, amelyek aztán az arra hajlamos egyéneken allergiás reakciót okozhatnak. Ha a pollent dízel járműből származó kipufogó gázzal keverték össze, akkor egyrészt sokkal több fehérjét választott ki, másrészt főleg olyan fehérjéket, amelyek a nyálkahártyával találkozva azt károsítják, és az allergének számára átjárhatóvá teszik. Arra, hogy a légszennyezés nem csak kísérletes körülmények között segíti elő az allergiát, sok statisztikai adat is utal. Nagyvárosokban több az allergiás (főként az asztmás), mint falun, pedig falun jóval több a pollen. Nagyforgalmú utak mellett sokkal több a pollen allergiás, mint az ugyanazon a területen, de az úttól távol élők között.

Mindenképpen érdemes a szénanáthával szakorvoshoz fordulni, mert megfelelő kezeléssel panaszmentesek lehetünk.
Az egész országban irtsuk ki a gyomnövényeket. Nehezen érthető, hogy a parlagfüvet tövestől kihúzzák (többnyire az iskolás gyermekek), de a vele egyszerre virágzó, hasonlóan erős allergén pollent termelő, és többnyire közvetlenül mellette növő fekete ürömöt otthagyják. Arról ugyanis nem tudják hogy káros. Csökkenteni kellene a gépjármú forgalomból (főleg a dízel motorokból) származó légszennyezettséget. Sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni a lakosság felvilágosítására, főleg a gyermekek ilyen irányú oktatására.


Szakértőink

dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta



Bezár