Gyul­la­dá­sos meg­be­te­ge­dé­sek

Gyer­mek-, és fi­a­tal­kor­ban a prosz­ta­ta be­teg­sé­gei igen rit­kák, csak el­vét­ve for­dul elő va­la­mi­lyen fejlődé­si rend­el­len­es­ség. A ne­mi élet kez­de­tét kö­vetően az­tán egy­re gya­ko­rib­bá vál­nak a prosz­ta­ta gyul­la­dá­sos meg­be­te­ge­dé­sei. En­nek oka, hogy a ne­mi élet so­rán kü­lön­böző kó­ro­ko­zók (leggyak­rab­ban bak­té­ri­u­mok) jut­nak be a húgycsőbe. Gya­ko­ri, hogy a part­ner­nél ezek a bak­té­ri­u­mok nem okoz­nak je­lentős tü­ne­te­ket, a fér­fi­ak­nál vi­szont a húgy­csö­vön át föl­fe­lé ván­do­rol­nak, és gyul­la­dást vál­ta­nak ki. Amíg csak a húgycső gyul­ladt, ad­dig a fő tü­net a húgycsőből va­ló vá­la­dé­ko­zás és a vi­ze­lés­kor érez­hető égő ér­zés. Ek­kor még a fertőzés ál­ta­lá­ban könnyen, gyor­san és vég­le­ge­sen gyó­gyít­ha­tó. Ha a fér­fi ilyen­kor nem for­dul azon­nal or­vos­hoz, ak­kor a kó­ro­ko­zók né­hány nap alatt ál­ta­lá­ban a prosz­ta­tá­ba is be­jut­nak, és gya­ko­ri vi­ze­lé­si in­ge­rek, al­ha­si fáj­dal­mak je­lent­kez­nek. Sú­lyo­sabb eset­ben a he­veny prosz­ta­ta­gyul­la­dás láz­zal is jár­hat. Ek­kor már csak hosszas an­ti­bi­o­ti­kum ke­ze­lés­sel le­het a fertőzést meg­szün­tet­ni, és még így is gya­ko­ri, hogy idült prosz­ta­ta­gyul­la­dás ala­kul ki. Ugyan­csak ez a kö­vet­kez­mé­nye a nem, vagy hely­te­le­nül ke­zelt ese­tek­nek is. Ilyen­kor az eny­he vi­ze­lé­si pa­na­szok (gya­ko­ri vi­ze­lés, égő ér­zés stb.), va­la­mint a bi­zony­ta­lan al­ha­si, gát­tá­ji fáj­dal­mak a jel­lemzőek.
A gyó­gyu­lás­hoz hó­na­po­kon át tar­tó spe­ci­á­lis an­ti­bi­o­ti­kum ke­ze­lés és nem­egy­szer más ki­e­gé­szítő ke­ze­lés szük­sé­ges, pél­dá­ul jó ha­tá­sú a rozs­pol­len tar­tal­mú Polls­ti­mol-Cernil al­kal­ma­zá­sa. Saj­nos a leg­kor­sze­rűbb és leg­ala­po­sabb ke­ze­lés mel­lett is gya­ko­ri a gyul­la­dás ki­ú­ju­lá­sa. Idült prosz­ta­ta­gyul­la­dás ese­tén a pa­na­szok vissza­tér­tét, vagy fo­ko­zó­dá­sát meg­hű­lés, ne­mi élet, fű­sze­res éte­lek idéz­he­tik elő. Nem rit­ka ilyen­kor a part­ner fertőződé­se a ne­mi együtt­lét so­rán, és ugyan­csak gya­ko­ri a csök­kent ter­mé­ke­nyítőké­pes­ség is.
A fi­a­tal­ko­ri prosz­ta­ta­gyul­la­dás és az idősko­ri prosz­ta­ta­rák kö­zött azon­ban nem si­ke­rült össze­füg­gést ki­mu­tat­ni.

Jó­in­du­la­tú meg­na­gyob­bo­dás

Öt­ven éves kor kö­rül kezdődik és hat­van éves kor fel­ett vá­lik gya­ko­ri­vá a prosz­ta­ta jó­in­du­la­tú meg­na­gyob­bo­dá­sa. A mi­rigy nö­ve­ke­dé­sét mai tu­dá­sunk sze­rint az idős kor­ban be­kö­vet­kező hor­mo­ná­lis vál­to­zá­sok okoz­zák. A meg­na­gyob­bo­dott prosz­ta­ta nyom­ja a húgy­csö­vet és a hó­lya­got, ezért a leggya­ko­ribb pa­nasz ilyen­kor a vi­ze­lés gya­ko­rib­bá vá­lá­sa, rend­sze­res éj­sza­kai vi­ze­lés meg­je­le­né­se, a vi­ze­lés ere­jé­nek, su­ga­rá­nak a csök­ke­né­se. Min­den eset­ben ala­pos vizs­gá­lat szük­sé­ges, hogy a jó­in­du­la­tú meg­na­gyob­bo­dást el­kü­lö­nít­sük a prosz­ta­ta­rák­tól. Amennyi­ben a meg­na­gyob­bo­dás jó­in­du­la­tú vol­ta iga­zo­ló­dik, ak­kor eny­he tü­ne­tek ese­tén ma már több­fé­le gyógy­sze­res le­hetőség is van a pa­na­szok csök­ken­té­sé­re.
Ha az idős fér­fi nem törődik a fo­ko­zó­dó vi­ze­lé­si pa­na­szok­kal, ak­kor nem­rit­kán egyik nap­ról a má­sik­ra el­akad a vi­ze­le­te, és ka­té­tert kell be­he­lyez­ni a vi­ze­let el­ve­ze­té­se cél­já­ból. Ek­kor ál­ta­lá­ban már csak mű­tét út­ján tá­vo­lít­ha­tó el a meg­na­gyob­bo­dott prosz­ta­ta és a si­ke­res mű­té­tet kö­vetően le­het meg­sza­ba­dul­ni a ka­té­tertől is. Ma már szá­mos vá­gás nél­kü­li mű­té­ti le­hetőség is ren­del­ke­zés­re áll, de a mű­tét mód­ját a mi­rigy mé­re­te és el­he­lyez­ke­dé­se is be­fo­lyá­sol­ja. Min­den­eset­re a jó­in­du­la­tú prosz­ta­ta meg­na­gyob­bo­dás jól gyó­gyít­ha­tó be­teg­ség.

Rossz­in­du­la­tú sej­tek

Idősebb kor­ban nem rit­ka, hogy a prosz­ta­tán be­lül egyes mi­ri­gyek­ben rossz­in­du­la­tú sej­tek je­len­nek meg, és ez évek alatt prosz­ta­ta­rák ki­a­la­ku­lá­sá­hoz ve­zet­het. Ez a fér­fi­ak egyik leggya­ko­ribb rossz­in­du­la­tú da­ga­na­ta. A pa­na­szok tel­je­sen meg­egyez­nek a jó­in­du­la­tú meg­na­gyob­bo­dás­kor ész­lel­tek­kel, te­hát ezek alap­ján nem le­het a két be­teg­sé­get el­kü­lö­ní­te­ni. An­nál in­kább a prosz­ta­ta ta­pin­tá­sá­val, mi­vel a rá­kos prosz­ta­ta jó­val ke­mé­nyebb ta­pin­tá­sú. Ugyan­csak se­gí­ti az el­kü­lö­ní­tést egy spe­ci­á­lis vér­vizs­gá­lat, a PSA teszt.
A kis ki­ter­je­dé­sű, kez­de­ti prosz­ta­ta­rák ese­té­ben a se­bé­szi el­tá­vo­lí­tás az ese­tek nagy ré­szé­ben vég­le­ges gyó­gyu­lást ered­mé­nyez. Ugyan­csak ha­té­kony a su­gár­ke­ze­lés. Amennyi­ben a da­ga­nat tel­jes mér­ték­ben nem tá­vo­lít­ha­tó el se­bé­szi úton, ak­kor gyógy­sze­res ke­ze­lést le­het vé­gez­ni, ez­zel is hosszú éve­kig biz­to­sít­ha­tó a be­teg jó ál­la­po­ta.

Pa­naszaival rögtön for­dul­jon or­vos­hoz

Re­mé­lem, hogy a le­ír­tak alap­ján min­den­ki szá­má­ra vi­lá­gos­sá vált, hogy a prosz­ta­ta be­teg­sé­gei a pa­na­szok je­lent­ke­zé­se­kor ál­ta­lá­ban ke­ve­sebb kel­le­met­len­ség­gel já­ró mó­don és ha­té­ko­nyan gyó­gyít­ha­tó­ak. Ha csak sú­lyos pa­na­szok ese­tén ke­rül fel­is­me­rés­re a baj, ak­kor hosszan­tar­tó, nem egy­szer mű­té­ti ke­ze­lés vá­lik szük­sé­ges­sé. Ezért is fon­tos, hogy a le­geny­hébb vi­ze­lé­si pa­nasszal is for­dul­junk uro­ló­gus­hoz.
Mi­vel a prosz­ta­ta­rák gyak­ran csak későn okoz érez­hető vi­ze­lé­si pa­na­szo­kat, ami­kor már nem gyó­gyít­ha­tó, csak ke­zel­hető, ezért öt­ven éves kor fel­ett vi­lág­szer­te rend­sze­res, éven­kén­ti uro­ló­gi­ai szűrővizs­gá­la­tot ja­va­sol­nak. Az uro­ló­gi­ai vizs­gá­lat egy­ál­ta­lán nem fáj­dal­mas, en­nek el­len­ére az erősebb nem kö­ré­ben még min­dig érez­hető bi­zo­nyos tar­tóz­ko­dás, ide­gen­ke­dés. Min­den­ki­nek sa­ját ma­gá­nak kell dön­te­nie ar­ról, hogy ezt az ide­gen­ke­dést fél­re­te­szi és uro­ló­gus­hoz for­dul, vagy a prosz­ta­ta­rák je­lentős koc­ká­za­tá­val kí­ván együtt él­ni.