Biciklivel járj, tovább élsz!

- Írta: DÁ

Biciklivel járj, tovább élsz!

Brit kutatók friss felmérései szerint nagyjából heti 30 kilométernyi biciklizés felére csökkenti a szívkoszorúér-betegségek kialakulásának esélyét. A tudósok több mint 10 ezer ember életmódját vizsgálva jutottak erre a következtetésre.

A szívkoszorúerek azok az erek, amelyek vérrel látják el a szív izomzatát, így amennyiben beszűkülnek vagy elmeszesednek, a szervezet keringési központja nem jut megfelelő mennyiségű vérhez. Ebből többféle működési zavar és betegség alakulhat ki, amelyek lényegesen eltérhetnek egymástól. A legismertebb tünetcsoport talán az angina pectorishoz kapcsolódik: ilyenkor az érszűkület következtében csak annyi vér tud áthaladni az ereken, amennyi a nyugalmi tevékenységekhez szükségeltetik, vagyis fokozott igénybevétel – futás, fizikai munka vagy akár egy egyszerű lépcsőzés – hatására a beteg rosszul lesz, rohamokban érkező fájdalmaktól szenved, amelyek több testtájékba is kisugározhatnak. Ez elhízott és/vagy dohányzó emberek esetében különösen gyakori probléma.

Mint tudjuk, minden rendszeres mozgás és edzésmunka csökkenti a stresszt és a depressziós tüneteket, jobbá teszi a közérzetet és fejleszti az önbizalmat. A jó idő beköszöntével a hazai utakon is egyre inkább megszaporodnak a biciklisták, a kutatók pedig – korántsem elsőként – arra hívják fel a figyelmet, hogy a kerékpározás a létező egyik legjobb mozgásforma. Mint a friss vizsgálat kimutatta, heti átlagosan 30 kilométernyi kerekezés felére csökkenti a koszorúér-megbetegedések kockázatát, vagyis napi 4-5 kilométernyi bringázással jelentősen hozzájárulhatunk egészségünk megőrzéséhez. E távolságot egy nagyvárosban a többség minden különösebb megterhelés nélkül teljesítheti, amennyiben nem autóval vagy tömegközlekedéssel, hanem biciklivel jár munkába és onnan haza. A bringázás előmozdítja a szív egyenletes működését, és fitten tartja érrendszerünket is: mint a friss vizsgálat rámutat, ha minden nap kerekezünk ennyit, az hosszabb távon átlagosan 3-7 százalékkal növeli szív- és érrendszerünk teljesítőképességét. Mindennek fő oka, hogy a biciklizés a test legnagyobb izomcsoportjait mozgatja meg.

A kerékpározás a nemkívánatos extra kalóriák elégetésére is tökéletes módszer, hiszen miközben tekerjük a pedálokat, óránként hozzávetőlegesen 300 kalóriát égetünk el. Napi harminc percnyi biciklizés évi mintegy 5 kilogrammnyi tiszta zsírtól szabadítja meg a testünket, miközben erősíti, növeli és formálja is a vádli, a comb és a medence környéki területek izomzatát. A kutatók kijelentik: emellett ez az egyik azon nagyon kevés gyakorlat közül, amelynek segítségével hatékonyan lehet fellépni a cellulitisszel szemben. E tekintetben az sem utolsó szempont, hogy a futással vagy az aerobikkal szemben a biciklizés kevéssé terheli meg a térdet és a bokát.

Kevesen tudják, de a biciklizés az anyagcserére is áldásos hatást gyakorol még jóval azután is, hogy utunk végére értünk, és letámasztottuk a kerékpárt a fal mellé. Vagyis bringára fel, sosem késő elkezdeni!
 


Szakértőink

dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus



Bezár