Bizonyos allergiás megbetegedések aluszékonyságot, hízékonyságot és állandó tompaságot okozhatnak – ez nem új az érintettek számára. A kutatások kimutatták, hogy az allergiás reakciók citokineket szabadítanak fel a szervezetben. Ezek a fehérjemolekulák fontos szerepet játszanak az immunrendszer működésében és a test sejtjei közötti információk áramlásában, valamint a gyulladások csökkentésében, bizonyos fajtáik pedig még a daganatos sejtek elleni küzdelemben is részt vesznek. A citokinek csökkentik a testben a szerotonin nevű hormon szintjét, ami alapvető jelentőséggel bír az ember hogylétét illetően, az endorfin mellett ezt szokás a boldogsághormonok között emlegetni. Azt is jól tudjuk, hogy bizonyos allergia-csökkentő gyógyszerek is okozhatnak hangulati hullámzásokat. Ezek közül az úgynevezett kortikoszteroidok kedélyállapotot befolyásoló hatása a legismertebb. A bőr allergiás elváltozásaira felírt kenőcsök, készítmények jelentős része e kategóriába tartozik, többek között éppen emiatt kell roppant körültekintően, kizárólag orvosi előírások alapján alkalmazni őket.

Újabb vizsgálatok arról tanúskodnak, hogy egyes komoly allergiás megbetegedésekben szenvedő emberek esetében kétszer olyan magas a depresszió kockázata, mint azoknál, akik nem küszködnek minden virágzáskor légúti elváltozásokkal. A Marylandi Egyetem szakemberei egyenesen azt állítják, hogy mindez összefüggésben van az öngyilkosságok tavasszal megszaporodó számával, bár magát a kapcsolatot jelenleg még senki sem érti pontosan. A kutatók arra jutottak, hogy az allergiás tünetek a pollenszezonban nagyban befolyásolták a kérdőíveket kitöltő betegek hangulatát és szorongásérzetét.

Mindez egyébként nem teljes újdonság: már egy 2003-as finn kutatás is bebizonyította, hogy az allergia és a depresszió között fennáll valamilyen kapcsolat, ráadásul ez komolyabban érinti a nőket, mint a férfiakat. Ahhoz azonban, hogy további következtetéseket vonjunk le, vagy főleg pontosan megértsük a jelenségek hátterét, újabb széles körű vizsgálatokra van szükség.