Emberfeletti hallás kicsit másképp

2011.05.22.

Emberfeletti hallás kicsit másképp

Az emberek egy nap olyan hangokat is hallhatnak majd, amelyeket ma még nem – állítják amerikai tudósok, akik a hallás összetett folyamatának még alaposabb megismerésén fáradoznak. Mindez természetesen a gyógyításban is új távlatokat nyithat.

A legtöbb ember a 20 hertz és a 20 kilohertz közötti tartományba eső hangfrekvenciákat érzékeli. Az alsó határ nagyjából az a tartomány, amibe egy koncerten vagy egy diszkóban közvetlenül a mélynyomó előtt állva beleremeg a nadrágunk és a zoknink, a felső szintet pedig az érzékelhető legmagasabb szúnyogzümmögésként képzelhetjük el. Bizonyos körülmények között azonban érzékelhetünk olyan frekvenciákat is, amelyek e tartományon kívül esnek. Például a szóban forgó friss kutatás szerint a búvárok a víz alatt akár egészen 100 kilohertzig is hallhatnak. Ennek pontos oka egyelőre nem ismert, de vélhetően az húzódik meg a háttérben, hogy a hang ilyenkor a hallócsontokon keresztül jut el az agyig – vélik a kutatók.

A „normális” hallás esetében a hanghullámok a levegőn vagy a vízen keresztül érkeznek a hallójáratokba, majd megrezegtetik a dobhártyáinkat. Utóbbiak három apró, egymáshoz kapcsolódó csonttal állnak összeköttetésben, ezek az úgynevezett kalapács (malleus), az üllő (incus) és a kengyel (stapes). A kalapács átveszi a dobhártya rezgéseit, és az üllő közvetítésével továbbadja azt a kengyelnek. Miközben a kengyel oda-vissza mozog, a belső fülben elhelyezkedő, folyadékkal teli csigának (cochlea) ütközik, itt történik meg a nyomáshullámok átalakítása olyan jelzésekké, amiket az idegrendszer közvetítése által az agyunk hangként érzékel. Mindeközben komoly mértékű erősítés történik.

A kutatók szerint mivel összefüggő eseményláncolatról van szó, a folyamatnak több olyan eleme is van, amely adott esetben kiiktatódhat abból. Például előfordulhat, hogy a nagyon magas frekvenciák közvetlenül a hallócsontokat stimulálják, és emiatt anélkül érkeznek meg a jelek az agyba, hogy a dobhártyák egyáltalán működésbe lépnének. Ennek köszönhető az is, hogy bizonyos bálnafajok a víz alatt is tökéletesen hallanak. A tudósok célja az volt, hogy megértsék utóbbi mechanizmust és a vízalatti hallást, azt vizsgálva, vajon ugyanazon tényezők húzódnak-e meg a háttérben.

Bizonyos ultrahang-frekvenciák a csiga folyadékát is stimulálhatják, amelynek következtében az maga is rezgésbe kezd, így a vizsgálatok elsődleges tárgya a jövőben az lehet, hogy a csontok közül melyek a legérzékenyebbek az ultrahangokra. Amennyiben a kutatások sikerrel járnak, és a szakemberek még alaposabban feltérképezik az emberi hallás mechanizmusait, nemcsak az előtt nyílhat meg az út, hogy fejlesszük a meglévő hallásunkat, de a hallássérültek, siketek gyógyítása területén is eddig elképzelhetetlen távlatokba tekinthetünk majd.
 

Hozzászólások Szóljon hozzá!

Ellenőrző kód
Kérjük gépelje be a képen látható karaktereket! *

Bejelentkezés



Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Szakértőink

dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus




Szerelmes gondolatok

Milyen gyakran mondja el kedvesének, hogy szereti?






Horoszkóp

Horoszkóp Kos Horoszkóp Bika Horoszkóp Ikrek Horoszkóp Rák
Horoszkóp Oroszlán Horoszkóp Szűz Horoszkóp Mérleg Horoszkóp Skorpió
Horoszkóp Nyilas Horoszkóp Bak Horoszkóp Vízöntő Horoszkóp Halak
Bezár