A nők körében előforduló daganattípusok 22%-át az emlőrák képezi. Hazánkban évente mintegy 7500 új megbetegedést regisztrálnak.
Az emlőrák fő tünetei
- az emlőben (gyakran fájdalmatlan) csomó tapintható
- az emlőbimbó behúzódik
- az emlő bőrén behúzódás észlelhető
- az emlőbimbón ekcémaszerű elváltozás tűnik fel
- az emlő bőre – az ellenoldalihoz képest – duzzadttá, keménnyé, illetve pirossá válik
- az emlőbimbó váladékozik
- a hónalj alatt csomó tapintható
Az emlő tumorának terápiája annál eredményesebb, minél kisebb kiterjedésű a daganat, arról nem beszélve, hogy a tumor növekedésével párhuzamosan a daganatos áttét kialakulásának valószínűsége is komolyan növekszik – vagyis aki bármiféle elváltozást tapint mellében, igen jól teszi, ha azonnal orvoshoz fordul.
Bár a rosszindulatú emlődaganat kialakulása főképp az idősebb korosztályt veszélyezteti, fontos tudni, hogy a betegség fiatalabb korban is előfordulhat, esetenként a huszonéves korosztály körében is, épp ezért ajánlott, hogy a mell önvizsgálatát a nők már húsz éves koruk után rendszeresítsék.
Rizikócsökkentés
A mell rosszindulatú tumoros megbetegedésének rizikójának csökkentésére – a fentieken túl (!) – hasznos lehet a veszélyeztetettséget fokozó tényezők kiiktatása is, amelyek az
- elhízás,
- a rendszeres alkoholfogyasztás,
- a hormonrendszert is befolyásoló (gyógyszeres) beavatkozások,
- illetve a mozgásszegény életmód
A mell önvizsgálatáról
A mellrák először rendszerint fájdalommentes vagy fájdalmas csomóként észlelhető az emlő vagy a hónalj területén bárhol, de a fent leírt tünetek bármelyike önmagában jelezhet rosszindulatú elváltozást.
A) A mell önvizsgálatánál alapvetően a normálistól eltérő változásokat kell keresni az emlőkben. Az önvizsgálatot tanácsos tükör előtt végezni, és összehasonlítani a két emlő közötti esetleges (látható vagy érezhető) eltéréseket.
B) Ez után a mellek alapos, finom áttapintása következik, különös figyelmet fordítva a csomókra, fájdalmas pontokra, vagy az esetleg az előző vizsgálathoz képest eltérő tapintási észleletre.
C) Szükséges a emlőbimbók óvatos összenyomása, préselése is, amellyel az esetleges váladékozásról kaphatunk képet.
D) Végül pedig fontos a hónalji árok és a kulcscsont körüli nyirokcsomók megkeresése és betapintása is – megnagyobbodásuk esetén is fontos mielőbb orvoshoz fordulni; illetve általánosságban elmondható, hogy aki az önvizsgálat során bármilyen addig nem tapasztalt eltérést észlel, sürgősen forduljon szakorvoshoz.
