Első hiba: nem megyünk el elég alkalommal vécére
A húgyhólyag alkalmazkodóképessége, tágulékonysága bámulatos, ennek köszönhetjük, hogy balesetek nélkül is kibírunk egy hosszabb utazást vagy mozielőadást. Ha azonban rendszeresen szélsőségesen hosszú ideig nem ürítjük ki hólyagunkat, nagyobb eséllyel tesszük ki szervezetünket a fertőzések veszélyének vagy a vizelet-visszatartási problémáknak. A húgyhólyag ebből a szempontból olyan, mint egy gumiszalag: ha sokáig tartjuk „kifeszítve”, egy idő után nem fog tudni visszaállni eredeti alakjára, ami azt eredményezi, hogy nem is ürül ki teljesen. A bent maradó vizelet pedig táptalaj a fertőzések és az inkontinencia-gondok számára.
Jótanács: Naponta legalább hatszor-hétszer látogassuk meg a mellékhelyiséget. Ha menni kell, menjünk, ne halogassuk!
Második hiba: elfelejtünk ábrándozni
Agyműködésünket az ébren töltött idő nagyrészében az úgynevezett béta-hullámok dominálják. Ezeknek köszönhetően tudunk logikusan gondolkodni, az általuk létrehozott állapot azonban nem különösebben inspiráló. Az ellazult ábrándozás közben az alfa-hullámok veszik át a főszerepet, ez pedig sokkal inkább kedvez a kreativitásnak (innen ered a köznyelvben használatos „lemenni alfába” kifejezés is). Ez az a bizonyos kellemes állapot, amit közvetlenül elalvás előtt vagy egy nyugodt ébredés után érzünk. Ha sosem lazítjuk el magunkat, soha nem is fogunk tudni teljesen újratöltődni, megtelni friss ötletekkel. Az alfa-állapot nemcsak érzelmileg és szellemileg fontos, de a fizikai egészség szempontjából is nélkülözhetetlen. Több kutatás is azt támasztja alá, hogy a meditáció, a tudatos ellazulás csökkenti a szívinfarktus, az agyvérzés és a daganatos megbetegedés kockázatát.
Jótanács: Nehéz általános receptet mondani azt illetően, mennyi időre kapcsoljunk ki egy nap, de ha lehetőségünk van rá, próbáljunk meg legalább néhányszor tíz percet elcsenni a rohanásból.
Harmadik hiba: túl gyorsan eszünk
Közhelyszámba megy, hogy a mindenféle józan megfontolást nélkülöző, lélektelen habzsolás elhízáshoz és étkezési zavarokhoz vezet. Az emberi agynak körülbelül húsz percre van szüksége ahhoz, hogy jelezze a telítettség-érzést, így ha nem adjuk meg a szervezetünknek ezt az időt, a kellemes jóllakottságtól is megfosztjuk önmagunkat. Ne feledjük: a gyors elfogyasztásra készített ételek többsége nem egészséges.
Jótanács: Próbáljuk meg élvezni az étkezéseket, ízlelgessük az ételt ahelyett, hogy minél gyorsabban magunkba tömnénk. Kezdjük kisebb falatokkal, és ne akkor álljunk neki enni, amikor már farkaséhesek vagyunk, hanem amikor egy tízes skálán hatosnak értékelnénk az éhségérzetünket. Fordítsunk legalább 20-30 percet egy étkezésre.
Negyedik hiba: nem lélegzünk elég mélyen
A sekélyes légzés akár olyan rejtőzködő betegségek jele is lehet, mint az asztma, a tüdőtágulás, a tüdőgyulladás vagy bizonyos neurológiai zavarok. Legtöbbször azonban egyszerű rossz szokásról van szó: mindennel rohanunk, kapkodunk, és közben túl elfoglaltnak érezzük magunkat ahhoz, hogy mély, megtisztító levegőt vegyünk. Ilyenkor a széndioxid felszaporodása a legnagyobb probléma, ez ugyanis növeli a tüdő sérülékenységét és csökkenti ellenálló képességét a különböző fertőzésekkel szemben. Emellett mély, alapos lélegzetvételek nélkül ellazítani sem tudjuk magunkat.
Jótanács: Először is zárjuk ki az aggodalomra okot adó tényezőket azáltal, hogy orvoshoz megyünk. Ha nincs semmi bajunk, tudatosan kell törekednünk az alapos légzésre. Vegyük fel a megfelelő testtartást: domborítsuk ki a mellkasunkat és húzzuk vissza a vállainkat. Vegyünk mély levegőt az orrunkon keresztül, majd fújjuk ki a szánkon át, miközben elernyesztjük a hasunkat. Naponta rendszeresen ismételjük meg néhányszor a gyakorlatot. Eközben ne foglalkozzunk mással! Végezzünk olyan mozgásokat is, amelyek áldásos hatást gyakorolnak a légutakra: fussunk, biciklizzünk, ússzunk! A rendszeres sport edzésen kívül is segít megszabadulni a felületes légzéstől.
Ötödik hiba: nem iszunk elég vizet
Testsúlyunk mintegy 60 százaléka víz. Minden egyes sejtünknek szüksége van vízre ahhoz, hogy megfelelően tudjon működni. Egy ember átlagosan tíz-tizenkét pohárnyi vizet veszít egy nap izzadás, vizelés, bélműködés és légzés révén, ha pedig aktívabb napunk van, ez az arány még magasabb. Az étkezésekkel mindössze napi vízszükségletünk ötödét visszük be a szervezetünkbe. Mivel az emberi agynak a szomjúság érzékeléséhez is időre van szüksége, ha szomjasak vagyunk, azt jelenti: túl sokat vártunk.
Jótanács: Ne csak akkor igyunk, ha szomjasak vagyunk, és naponta legalább két liter folyadékot vegyünk magunkhoz.
