A szolgáltatóiparban, kereskedelemben ma már Magyarországon is sok helyen elvárás a munkavállalóktól a feltétel nélküli kedvesség, bár tény: ezen a téren még messze járunk a tőlünk nyugatabbra fekvő országoktól. Amerikai kutatók két hétig vizsgáltak buszsofőröket, akiknek mindennapos munkájához elengedhetetlen a folyamatos kontaktus másokkal, ráadásul a nap folyamán rengeteg különböző emberrel találkoznak. A tudósok meglepő eredményre jutottak: az emberi agyban és szervezetben teljesen eltérő hatást vált ki egy őszinte, pozitív érzésekből fakadó mosoly, mint egy semmitmondó, udvariassági fogsor-villantás.
Azokon a napokon, amikor a sofőröknek az volt a feladata, hogy mindenáron erőltessenek magukra mosolyt munka közben, úgy találták: a kísérletben résztvevők hangulata elromlott, és magára a feladatukra sem összpontosítottak annyira, mint egyébként. A kutatók ebből arra következtettek, hogy ha erőszakkal elnyomjuk a negatív érzelmeket és gondolatokat, azok akár tartósabban is velünk maradhatnak, mint amennyiben engedjük őket a felszínre törni. Azon napokon, amikor a sofőrök csak akkor mosolyogtak, ha tényleg okuk mutatkozott rá, illetve kérésre korábbi pozitív emlékeket, számukra kellemes gondolatokat idéztek fel, nemcsak jobb lett az általános közérzetük, hanem munkájukat is akkurátusabban, inspiráltabban tudták ellátni. A nők esetében mindez fokozottan igaznak bizonyult, amiben az játszhat szerepet, hogy tőlük a társadalom még sokkal inkább elvárja az állandó kedvességet és nyájasságot, mint az erősebb nem képviselőitől. Emiatt kiskoruktól fogva úgy szocializálódnak, hogy álljanak nyíltabban a környezetükhöz, és lehetőleg rejtsék el, ha éppen rossz hangulatban vannak.
Vagyis akár a szolgáltatóiparban dolgozunk, akár nem, legyünk vele tisztában: ha rossz kedvünk van és mégis mosolygunk, lehet, hogy csak még kellemetlenebbül fogjuk tőle érezni magunkat. A feltételes mód pedig azért indokolt, mert a jelenlegi kutatástól eltérő tartalmú elméletek is léteznek. Ezek egyike szerint az arckifejezések maguk is képesek érzelmi változásokat előidézni vegetatív idegrendszerünk közvetítő működése által. Tehát e nézetek szerint ha mosolygunk vagy nevetünk, attól tényleg jó kedvünk lesz.