Clements von Pirquet, bécsi gyermekgyógyász adta ezt az elnevezést a XX. század elején. A jelenség a szervezet természetes védekezése során alakul ki. Az idegen anyagok szervezetbe kerülésekor az immunrendszer felismeri a „behatolót”, és megindítja a humorális és sejtes védekezést. Ennek során különböző sejtcsoportok képződnek, amelyek egymással és más sejtféleségekkel, bizonyos humorális folyékony anyagok, úgynevezett cytokinek, lymphokinek és interferonok felhasználásával állnak összeköttetésben. A sejtes elemek további immunfehérjék képzése útján is részt vesznek a védekezésben. Ha a védekezés során az immunrendszer „túllő” a célon, és a túlvédekezés alkalmával a sejtes elemekből felszabaduló mediátor anyagok gyulladásos reakciót váltanak ki a szövetekben, akkor kellemetlen allergiás tünetek alakulnak ki. A bőrön legjellegzetesebb a csalánkiütés, allergiás bőrgyulladás, ekcéma, légzőszervekben a hörgőasztma, szénanátha. Gyakori a táplálkozási allergia is.
Az allergiás betegségek kezelése terén alkalmazhatunk oki és tüneti, valamint preventív terápiát. Utóbbiban nagy jelentőséget tulajdonítunk az allergénmentes környezet biztosításának. Mindenre lehetünk allergiásak. Egyes felmérések szerint hazánk lakosságának mintegy harminc százaléka szenved, illetve szenvedett már valamilyen allergiában.