A gyermekkori kövérség

- Írta: dr. Czinner An­tal, gyer­mek­gyógy­ász

Címkék: túlsúly túlsúly
A gyermekkori kövérség

A fejlett ipari társadalmak egyik leggyakoribb megbetegedése a kövérség. Rendkívül szomorú tény, de igaz, hogy míg Földünk egyik fele az éhhalál ellen küzd, másik felén a lakosság túltápláltság miatt kövér.

Az első hibák

A gondok természetesen nem felnőttkorban, sőt még csak nem is gyermekkorban, hanem gyakorta már a terhesség alatt kezdődnek. Régi megfigyelés, hogy a terhesség folyamán erősen táplálkozó, és főleg zsírban és szénhidrátban gazdag étrendet fogyasztó, túlsúlyos terhesek újszülöttje nagyobb súllyal születik meg. Ez már alapot adhat a csecsemőkori elhízáshoz. A születés utáni időszakban ugyancsak fontos a baba etetése. Bár tápszereink napjainkban rendkívül modernek, korszerűek, mégis a szoptatás fontosságát nem győzzük eléggé hangsúlyozni. Ma már számos betegségről kiderült, hogy megelőzésében az anyatej adása alapvető jelentőségű. A kövérség mellett a tehéntej-allergia, csecsemőkori ekcéma, asztma, sőt a gyermekkori cukorbetegség is ezek közé tartozik.

Mi kerül az asztalra?

A gyermekkorba érkező, iskoláskorúak között ma minden ötödik, tizenötödik kövérbeteg gyermek. Ezek a fiúk-lányok a túlsúlyon kívül magasabb vérnyomás értékekkel, zsíranyagcsere-, és cukoranyagcsere-zavarokkal, ortopédiai és pszichés problémákkal is küzdenek. A kövérség – vagy hivatalos nevén az obesitás – tehát, nem csak és nem elsősorban esztétikai probléma!
A fenti szövődménynek előremutathatnak a fiatal felnőttkorra, ahol is közöttük több szív-, és érrendszeri betegség várható. Ez korántsem közömbös kérdés ma Magyarországon, ahol a szívinfarktus, az agyvérzés, az érelzáródás és a fokozott véralvadási zavarok vezetik a megbetegedési és haláloki statisztikákat.
Pedig még az iskoláskor is lehetőséget ad számunkra a beavatkozásra. Étrendünkben a zsírfélék helyettesítése növényi olajokkal, a fokozott zöldség-, főzelék és gyümölcsfogyasztás, az üdítőitalok kiváltása ásványvízzel alapvető jelentőségű. Fontos a fejlődő, serdülő gyermek fehérjeellátása, de elsősorban a kevés rejtett zsiradékot tartalmazó szárnyas és hal fogyasztással, és nem disznóhússal.

Mozgás

A másik lényeges probléma a sportolás kérdése. Tudomásul kell vennünk, hogy az iskola heti általában két testnevelés órája kevés a gyermekek fizikai terhelése szempontjából. A gyermekek lételeme a mozgás és a jelenlegi teljesítménycentrikus iskolarendszerünk ennek nemigen kedvez. A nemegyszer túlsúllyal elénk kerülő gyermek számára nagyon lényeges a megfelelő mozgás, sportolás „megtalálása”. Gondoljuk meg, a többletsúly mennyire terheli őt álló-futó sporttevékenység kapcsán, míg ugyanez a túlsúly a vízben akár előnyös is lehet. Csakis így élvezheti a sport eredményeit, hiszen a sikerre feltétlenül szüksége van.
A gyermekkori kövérség kezelése – igen ritka néhány kivételtől eltekintve – sohasem jelenti semmiféle gyógyszer adását. A növekvő, serdülő szervezetbe például tilos hormonkészítménnyel beavatkozni. A testhezálló étrendi és sportolási előírások azonban lényegesek, és nem csak a gyermek kövérségének megszüntetésében, de a későbbi, elsősorban szív-, és érrendszeri, mozgásszervi és egyéb megbetegedések megelőzésében is!


Szakértőink

dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész



Bezár