Liarexia: valós betegség vagy hangzatos bulvárfogás?

2011.08.23. - Írta: DÁ

Liarexia: valós betegség vagy hangzatos bulvárfogás?

Új civilizációs evési rendellenességről hallhatunk és olvashatunk egyre gyakrabban a médiában: a zavar neve liarexia, és egészen sajátos problémát takar. Ennek lényege, hogy a betegek – gyakorlatilag kizárólag nők – nem vallják be az igazat táplálkozási szokásaikról, ám nem kevesebbet vallanak be a valójában megevett mennyiségnél, hanem többet.

A liarexia neve a lie, azaz hazugság szóból ered, és az utóbbi hónapokban a brit bulvársajtó egyik fő témája volt. A szakemberek álláspontja nem egységes azt illetően, valóban betegségről van-e szó – egyesek szerint csupán jól hangzó, figyelemfelkeltő címről van szó, amit a színes magazinok találtak ki a jobb eladhatóság érdekében –, az azonban nem kérdés, hogy e sajátos viselkedészavar létezik. Lényege, hogy a nők egy része otthon koplal és éhezteti magát vélt vagy valós alak- és súlyproblémái miatt, de ha a kérdés szóba kerül, mindenkinek azt mondja, kiegyensúlyozottan, egészségesen táplálkozik, nem fogyókúrázik. Sőt, még ezen is túllépve étteremben, baráti társaságban, munkahelyen rendesen, normális mennyiségben eszik, csak utána otthon fog koplalásba.

A liarexia háttere a szakemberek szerint elsősorban a szégyen, vagy pusztán az az érzés, hogy kellemetlen bevallani másoknak: elégedetlenek vagyunk külsőnkkel, nem tetszik az alakunk, súlyproblémákkal küszködünk. Mindez persze szélmalomharc, hiszen csupán nagyon ritka kivételek szerencsés adottsága a változatlan alak és a súlyingadozások teljes hiánya. Vagyis mondhatunk akármit, jó eséllyel senki sem fogja elhinni, hogy testünk „gyárilag” tökéletes és mentes minden felesleges zsírpárnától – mint ahogyan azt nem hisszük el Victoria Beckhamnek vagy Gwyneth Paltrow-nak sem…

A pszichológusok felhívják a figyelmet arra, hogy a liarexia hátterében egy másik félelem is megbújik. Habár az utóbbi években egyre inkább háttérbe szorulnak a korábban kizárólagos ideálként beállított csontsovány modellek, és ismét teret nyernek a kifutókban, lapokban a kerekded idomok, az elmúlt évtized beidegződéseit nehéz ellensúlyozni az ebben az időszakban szocializálódott nők esetében. Azt ugyanakkor senki sem szeretné, ha anorexiásnak, bulímiásnak titulálnák, márpedig a túlzásba vitt fogyókúrázás esetében gyakran előfordul ilyesmi. E szempont szintén abba az irányba hat, hogy a nők „elhazudják”, valójában mit és mennyit ettek.

Érdemes elgondolkodni, velünk fordult-e már elő hasonló…


Szakértőink

dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész



Bezár