Angliában évek óta ismert és elismert eljárás a kutyás rákfelismertetés, illetve a brit ebek nemcsak rák, hanem például az Addison avagy bronz-kór jelzésére is alkalmasak. Egy brit kórházi klinika a magyar alapítványéhoz hasonló kutyás szervezettel együttműködésben végzi a vizsgálatokat – a klinikai illetve a kutatómunka részeként. A kórház munkatársai folyamatosan vizsgálják a begyűjtött adatokat annak érdekében, hogy ez a fájdalommentes, költséghatékony és nem utolsó sorban diagnosztikai szempontból is egyedülálló módszer a mindennapok rutinvizsgálatává válhasson: úgynevezett „elektronikus orr” kifejlesztésén dolgoznak, nem utolsó sorban az NHS, a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat támogatását is élvezve. Hazánkban sajnos egyelőre korántsem ilyen fényes a helyzet.
Igaz, az elmúlt években kezdődtek közös munkára irányuló egyeztetések a Semmelweiss egyetem néhány munkatársával, de együttműködésről a mai napig nem született megállapodás. Pedig a különleges képességű kutyák és gazdáik módszerei szerte a világon nagy érdeklődést váltanak ki. Mindaddig azonban, amíg az ügyet egyetemi, intézményi szinten nem tudják felvállalni, nem jöhet létre nemzetközi együttműködés – pedig nem egy ilyen felkérés érkezett az alapítványhoz, például a Barcelonai Állatorvostudományi Egyetemtől. Az alapítvány munkatársai számos külföldi tanulmányi meghívást is kaptak, azonban – mint azt Scherr Gabriella, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta – pályázataik sorra eredménytelenül zárulnak, így nemhogy Amerikába nem tudnak utazni, de még az ország határain belül is csak alig.
Angliában az 1980-as évek elejétől kezdve végeztek kutyákkal kísérleteket, amelyek akkortájt 60-80 %-os pontossággal ismerték fel a kilégzett biomarkerek alapján a rák jelenlétét a szervezetben. Az áttörés 2006-ban történt. Lengyel kutatók kutyái 99%-os pontossággal voltak képesek felismerni a tüdőrákot; a magyarországi Kutyák a Rák Ellen az Életért Alapítvány négylábú szaktekintélyei ugyanilyen biztonsággal adnak diagnózist, már a tüdőrák legkorábbi szakaszában is.
A vizsgálathoz beteg és egészséges emberek által kilégzett levegőmintákat használnak. Tüdőrák esetében 99%-os, míg mellráknál 88%-os pontossággal ismerik fel a kutyák a daganatos betegektől származó levegőmintákat. A módszer a napjainkban alkalmazott diagnosztikai eljárásokhoz képest egyszerűbb és olcsóbb, és nem utolsó sorban: pontosabb. Lenne. Mivelhogy jelenleg áll a munka az alapítványnál, bevétel nincs, kutyák és kiképzőik – akik egyébként évek óta minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik önkéntes munkájukat – egyhelyben topognak.
Pénz híján nem tudják lebonyolítani a kutyák képességeit megerősítő és igazoló úgynevezett ismétlő kontrollvizsgálatokat, amelyek független orvosi bizottság előtt zajlanának – így a közhasznú alapítvány jelenleg fennmaradásáért küzd. Scherr Gabriella azonban reménykedik, többek közt abban, hogy az idei „adóegyszázalékok” felajánlásával újra talpra állhatnak, és újult erővel láthatnak munkához.
Jelenleg sehol a világon nem létezik olyan, az egész népesség számára könnyen elérhető diagnosztikai eljárás, amely biztonsággal képes lenne a korai stádiumban lévő tüdőrák felismerésére.
A tüdőrák hazánkban is a vezető halálokok között szerepel, pedig a kutyás módszer széles körben elterjedt alkalmazásával, illetve az erre épülő kutatások sikerre jutásával a beteg túlélési esélyei megsokszorozódhatnának.
A kutyák mindenesetre készen állnak. Addig pedig, míg nincs levegőminta, idényben szarvasgombázni járnak Scherr Gabriellával. A napi nyolc órás munkaidőt vígan végigszaglásszák, számukra ugyanis mindez nem munka, inkább szórakozás. Persze, nem jótékonyságtól hajtva képesek hosszú órákon át gombát kutatni vagy épp levegőmintákat elemezni: jutalomfalatkákért dolgoznak – már ha akad munkájuk…