Sokan nem is tudják, hogy betegek

2011.03.01.

Sokan nem is tudják, hogy betegek

Magyarországon legalább egymillióan nincsenek tisztában állapotukkal, nem tudnak arról, hogy valamilyen betegségben szenvednek – derül ki a GfK HealthCare legfrissebb adataiból. A 15 év feletti lakosság 41 százaléka szenved olyan krónikus betegségben, amelyről tud.

Egyre több tanulmány jelenik meg arról, hogy a fejlett világ egészségügyi rendszereinek legnagyobb terhe a krónikus betegségek kezeléséből ered, amely a teljes ellátás költségeinek legalább háromnegyedéért felelős.

Magyarországon a tizenöt év feletti lakosság jelentős hányada, 41 százaléka szenved olyan krónikus betegségben, amelyről tud – ez derül ki a GfK HealthCare vizsgálataiból. Már a 15-18 éveseknek 26 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben, a hatvan év felettiek körében pedig 84 százalék ez az arány.

Allergia, migrén, magas vérnyomás

A fiatal, 15-29 évesek körében az allergiás megbetegedés a leggyakoribb (8%), ezt követi a szorongás, depresszió (a 20-29 évesek körében 6%), illetve már itt is, a korcsoport hat százalékánál megjelenik a magasvérnyomás-betegség. A 30-39 évesek legtöbben a migrént, illetve a gyakori fejfájást (9%), valamint az allergiát (9%) említették. A 40-49 évesek korcsoportjában már a magas vérnyomás vezeti a betegségek listáját (16%), ezt követi az ízületi gyulladás (13%), illetve a migrén (12%). A hatvan év felettiek 59 százalékának van magasvérnyomás-betegsége, az ízületi gyulladás pedig a negyedüket érinti.

Döntő az ellátórendszer állapota

Emellett sok, legalább egymillió olyan beteg is van, aki nincs tisztában állapotával, nem tud arról, hogy valamilyen betegsége van. Az, hogy egy betegség felfedezési, majd kezelési aránya mekkora a lakosságon belül, összefügg az adott betegség ellátórendszerének állapotával is.

A magasvérnyomás-betegség és a diabétesz esetében a betegek kilencven százaléka tudja magáról, hogy beteg, azonban a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) esetében csupán 50 százalékot tesz ki ez az arány. A hipertónia és a diabétesz esetében jól szervezett, kiterjedt ellátóhálózat biztosítja a betegek kezelést és gondozását, míg a COPD kezelésének rendszere egyelőre fejlesztésre vár. A ma elismerten legmostohább helyzetben lévő pszichiátriai ellátóhálózathoz tartozó két kórkép, a szorongás és a depresszió esetében pedig csupán a betegek harmada tud arról, illetve fogadja el, hogy beteg.
 


Szakértőink

dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus



Bezár